Boldog karácsonyt

Fotó: Dolce Vita

Gyertyafényes, csodaváró, áldott, szép karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak.

Zsigmond rajza (2009)

Gyors semmiségek

Egy ideje rendszeres elfoglaltságommá vált a tolltartóban lévő ceruzák hegyének rendben tartása. Valahogy mindig reggelre hagyom, félálomban tekerem őket a hegyezőben, bosszankodom, ha beletörik a hegye és pontosan tudom, hogy előző nap volt-e ihletése a fiatalúrnak képregényt vagy sűrűn díszített rajzot készíteni, avagy sem. Vízhólyag jelzi, ha volt. Többször eszembe jutott, hogy ezekből a színes forgácsokból készítek valamit. A színes végű fatekervények és az apróra faragott ceruzabelek is használhatók. Így születtek ajándékkísérőként illetve képeslapként újjá. Pár perc alatt készíthetünk egyedi kedvességet, általában otthon lévő kellékekből. Variálni a végtelenségig lehet. Bármelyiket.

Elkészítés

Forgácsos:
A nem színes oldalakat egyenként ragasztóstifttel bekenjük és erősen a papírra nyomjuk. Körülötte fehér ceruzával díszítettem.

Ceruzabeles:
A hegyezéskor keletkezett ceruzabelet a papírra tetszés szerinti formában felkent ragasztóba szórjuk, így csak ott marad meg rajta, ahol előzőleg beragasztóztuk. A fehér pöttyöket utána tettem rá fehér kontúrozóval.

Gingerbread figurás:
Tetszőleges mézeskalács figurát rajzolunk sötét filccel elő, ezt díszítjük fehér kontúrozóval vagy fehér lakkfilccel/ceruzával/zselés tollal.

Ajtókoszorú

Íme a harmadik koszorú, egyben búcsú is a régi, kopottas ajtónktól. Igen, a képen még ő látható. Az új is nagyon sok fényt enged be, viszont semmi hideget, ami nem egy hátrány a földön csúszó és mászó picivel. Egyetlen gondom az új ajtóval, hogy nem tudok rá koszorút tenni. De azt hiszem ez sem lesz sokáig így.
Jelentem, az első adag mézes kisült. Nagyméretűeket is díszítettünk Zsigmonddal az osztályába is, így lett vörösáfonya-cserepes házikó, szezámmaggal fehérített szárnyú angyal és csillagánizzsal, szegfűszeggel kirakott csillag is, hogy csak párat említsek.
Most indulok a karácsonyi ünnepségükre, ahova hóember jelmezt kellett rittyenteni, meg apa jelmezt (szerencsére, mert ha pásztor lett volna, nem tudom, honnan szerezek megfelelő öltözetet). Az apajelmez további előnye, hogy hajlandó felvenni gombos inget, hiszen az Apa mindig olyanban van. Egész évben maximum még egyszer hajlandó erre, illetve az iskola kezdetétől még az ottani ünnepségeken. Pedig nagyon jól áll neki.

Készülődés

Visszaszámlálás. Végérvényesen elkezdődött a Készülődés. Fellőttem az alkotó rakétákat, már két nagy adag tészta várja, hogy kinyújtsam és süssem, áznak mindenféle levek, fűszerek, hogy majd jobbnál jobb nedű legyen belőlük, gyűlnek a kincsek, melyekből újabb kincsek lesznek. Az asztal kihúzva, hogy nagyobb legyen a hely az alkotásnak. De eddig egyenlőre a nagyobb pakolófelület funkcióját töltötte be (értsd: állandó kupi).
Persze segítene, ha fellőhetnék egy pontosan kiszámítható etetés-alvás rakétát is, nem beszélve az iskolábólidőbenelhozás faktorral, no meg a farkasordítóhidegbenkivigyük-eagyereketbabakocsivalamásikért tényezővel.
Sebaj, továbbra is a stresszmentes készülődés a cél. Arról már letettem, hogy a tökéletes karácsonyt próbáljam megvalósítani. Nem akarom mindenáron olyanra és pont olyanra megcsinálni agyszüleményeimet, emilyennek megálmondtam, mert ilyenkor van a végcél előtti napokon át nemalvás, s még akkor sem biztos, hogy elégedett leszek az eredménnyel. Szóval evvel már megküzdőttem, ezt idén nem játszom.
A Készülődés elindult.

Portóis csirkemájkrém-falatok lilahagymalekvárral

Még tart a karácsonyi varázs és máris jön a szilveszter. Az ünneplés nagyon meghitt volt, nyugodtan, kényelmesen készülődtünk. A menü végül a következő volt:

Libamájpástétom lilahagymalekvárral, gránátalmamagokkal

Édesburgonyás lazac pórékrémmel

Mákos guba

Narancssaláta

Kísérőként desszertbort ittunk a Rosenblum pincészetből, Ripken Ranch, kései szüretelés, mély borostyánszínű, barackos, mézes ízharmóniával, az előételhez és a desszerthez remekül passzolt (én is megkóstolam egy korttyal az ünnepre való tekintettel.)

Eddig minden évben valamelyik nagyszülőnél voltunk Szenteste, másnap a másiknál, így nekem csak az ebédet kellett megfőzni. Mivel nem akartunk sosem traktát, de fontosnak tartottuk, hogy legyen egy kis családi körben elköltött alkalom is, valami különleges fogást szoktunk enni, általában libamájat. Frissen, almával és narancsos tokajis szósszal (receptet majd jövőre felteszem.) Miután azonban az itteni összes lehetőséget felkutattam és csak aranyárban találtam libamájat ($80 kevesebb, mint fél kiló, hirtelen nem is lett olyan drága az otthoni, még a főszezonban sem) , úgy tűnt idén nem ez lesz. Ám egy jóakarónk meglepett minket még az ősszel egy doboz konzerv májjal, melyet a kamra polcán dugdostunk. Nem fogunk máskor konzervől enni, de mégsem szakítottunk az otthoni hagyományokkal és remélem jót tett a nagyon erős vérszegénységemnek. A lilahagyma-lekvárt oda is égettem a nagy skype-olás közben, de még ez sem billentett ki a nagy nyugalomból. Viszont elég édeskés lett, így jött a gránátalma savanykássága kompenzálásként.

A második fogás Dolce Vita egy régebbi receptje, édesburgonyás lazac volt, melyen csak annyit vátoztattam, hogy nem turmixoltam össze a pórét, viszont tejszínesebbre főztem és nyers pórékarikákat is rejtettem a rétegek közé. Nagyon finom, könnyű étel, érdemes kipróbálni.

A desszert nálunk otthon hagyományosan a mákosguba, ennél a pontnál sokszor már szünetet kellett tartani, ám az előzmények most nem voltak annyira megterhelőek. Végül narancs saláta.

Most az előétel egy változatát ajánlom szilveszterre, falatkának. Az alaprecept szintén DV, itt található. Mit csináljak, sokat főzök a receptjeiből, ő a nagy példakép. (Kriszta, kérlek azért nem büntess a libamájkonzervért!) Kicsit változtattam rajta, íme:

Csirke- vagy kacsamájkrém portóival

Hozzávalók:

1/4 kg csirke- vagy kacsamáj

4 szelet bacon

1 kis fej hagyma

1 evőkanál vaj

1/2 dl portói bor

tej vagy tejszín

só, bors

1. A bacont és a hagymát a vajon megpároljuk, majd megsütjük rajta a májat. Miután kivettük a serpenyőbe öntjük a portóit és hagyjuk, hogy az összes pörcöt összeszedje és egy kicsit kipárologja magát.

2. A májas hagymát leturmixoljuk a portóis szósszal és kevéske tejet vagy tejszínt öntünk hozzá.

3. Sózzuk, borsozzuk.

Lilahagymalekvár recept DV-től itt található. Barnacukorral készítettem.

Áldott karácsonyt

Eljött. Már csak egy kis alvás és ideér. Otthon már hajnalodik, ott már közelebb van a karácsony este.

Mára végre az is kikristályosodott, mi lesz a menü. Sőt, nagyjából minden alkotórész is beszerezve. Jöhet az alkotás és a varázslás. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogyan jöjjön hihetően az angyalka egy olyan lakásba, ahol nem lehet szobát bezárni, hogy szabadon díszíthessen és közben lehessen kukucskálni a kulcslukon át a sötét szobába, hátha elcsípünk egy angyalszárny csapást. Az egyikőnkelmegysétálniaddigamásikmindentelintéz nagyon átlátszó lenne, de már elkészült a forgatókönyv. Jöhet a megvalósítás. Már csak a vacsora helye nem világos teljesen, de hátha beizzítják a sütőt is az angyalok és mire mindhárman hazaérünk (egyszerre), a karácsonyfán kívül az ünnepi vacsora is tálalva lesz.

Az alábbi üdvözletet a minap kaptuk egy nagyon kedves ismerősünktől, ezúton is köszönet érte. Szeretném másokkal is megosztani . (Ez az első nem saját kép a blogon.)

Kívánok mindenkinek csodaváró, gyertyafényes, áldott, szép karácsonyt.

Karácsonyi reggeli

Még a bostoni út alatt egy könyvesboltban jobbnál jobb szakácskönyveket lapozgatva botlottam bele egy mákos-citromos kenyér receptbe. Egyből arra gondoltam, hogy ezt adventkor elkészítem. Gyorsan le is írtam a hozzávalókat (melyet később nem tudtam elolvasni). Aztán teltek-múltak a napok.

Reménykedtem, idén végre lesz egy nyugis karácsony, amikor nem az utolsó estéket és éjjeleket töltöm saját agyszüleményeim megvalósításával. A képeslapok időben elkészültek ugyan, de feladásuk kicsit eltolódott. Mondjuk azért is, mert a "művészúr" nem volt hajlandó kérésre rajzokat készíteni, úgy kellett kikönyörögni tőle párat. Szívesen kézbesíteném őket, de nincs kétszer 16 órám és repülőjegyem sem, így sajnos csak a két ünnep között érkeznek a címzettekhez.

A legutóbb esett hó sajnos hamar elolvadt. Tegnap esett valami jelképes dolog, az sem maradt meg. Így téli hangulatért az otthoni oldalakat és képeket nézegetem. Viszont a lakásba már visszavonhatatlanul belopódzott az ünnep hangulata. Ilyenkor legjobban a különleges reggeliket szeretem. Együtt kezdeni a reggelt, nem sietve, egy szál gyertya mellett, forró tejeskávét szürcsölgetve... Ezekre a reggelekre ajánlom elsősorban a lenti kenyeret, vagy egy beszélgetős kávé/tea-délután kísérőjeként. Már alig várom, hogy holnap reggel vajjal és lekvárral, vagy nem is, inkább csak vajjal ehessünk belőle.

Azért nem bírtam ki, hogy készítés közben ne kóstoljam meg, kísérletezéskor ez ugye szükségszerű. Annyira finom volt, hogy még Zsigmond is azt mondta: "hagyjál nekem így üresen egy kicsit, jó?", azaz nyersen. Megsütve is finom maradt.

Hozzávalók:

10 dkg vaj

30 dkg cukor

6 tojás

3 citrom reszelt héja

1/2 kávéskanál vanília kivonat (vagy egy fél rúd vanília kikapart magjai)

28 dkg liszt

1,5 teáskanál szódabikarbóna

1/2 kávéskanál só

5 dkg mák (egész szemekben)

2,5 dl tejföl

1. Gépi habverővel kikeverjük a vajat a cukorral, majd egyesével hozzáadjuk a tojásokat. Ízesítjük a reszelt citromhéjjal valamint a vanília kivonattal (magokkal).

2. Egy másik edényben keverjük össze a lisztet a szódabikarbónával és a sóval, majd adjuk a vajas keverékhez.

3. Most adjuk hozzé a mákot és a tejfölt is, majd keverjük jól el, hogy homogén tésztát kapjunk fekete pöttyökkel.

4. Kivajazott őzgerinc vagy kenyérsütő formába öntjük (az enyém egy kb. 22x12,5x5 cm-s formában készült, meg 4 pici külön egy karácsonyfaalakú muffinsütő formában) és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 60 percig sütjük. Mindenképpen nézzük meg 45 perc környékén, szerintem a lapos és hosszű őzgerincnek elég annyi is. A tűpróba mindig segít eldönteni, hogy kész van-e.

Narancsos mascarponekrém ananásszal mézeskalács ágyon

Nem bírtam ki, kipróbáltam, hogy milyen lehet mascarponéval. A krém feltétlenül felkerült a kedvencek közé, a kombináció pedig kifejezetten karácsonyi.

Legjobb pohárba rétegezni, hogy szépen látszódjanak a különböző színű szintek. Alulra díszítetlen mézeskalács-darabok kerültek.

Hozzávalók:

1 ananász meghámozva és kockákra vágva

1 doboz mascarpone

3 evőkanál méz

1/2 kiskanál őrölt fahéj

pár csepp vanília kivonat

3 evőkanál vaníliás cukor

1 dl tejszín

1 narancs reszelt héja és kifacsart leve

mézeskalács

mandulaforgács

1. A mézet megolvasztjuk serpenyőben és megpároljuk rajta az ananászt. Amikor már puhul és szép színt kapott, fűszerezzük fahéjjal és vanília kivonattal. Egy-két percet még hagyjuk a tűzön, majd hűtsük le.

2. A mascarponét keverjük ki (habverővel a legkönnyebb) a vaníliás cukorral és a tejszínnel, majd belekeverjük a narancs reszelt héját és kifacsart levét is.

3. A poharak aljára mézeskalácsot törünk darabokra, ráhalmozzuk a krémet, majd az ananászt és végük megszórjuk mandulaforgáccsal.

Ajándék a konyhából 2.

Tavaly készítettem először hagymabefőttet. A receptet itt találtam. Hagymalekvárt akartam eltenni, azóta sem mertem kísérletezni vele, a tartósítással voltak gondjaim. Maradt a befőtt, melyben kellőképpen sok cukor és ecet van, így nem kell más tartósítószer hozzá. Remekül passzol sajtokhoz, sültekhez, de egy egyszerű szendvicset is feldob. Egy este alatt kivitelezhető. Másnapra (harmadnapra) kihűlnek a jól körbebugyolált üvegek a dunsztban. Elő az üres (kis) üvegekkel és indulhat az eltevés!

Hozzávalók (1,25 liter lesz belőle):

8 vöröshagyma szeletelve

1 evőkanál köménymag

1 evőkanál koriandermag

750 ml fehérborecet

550 g barna cukor

1. Közepesen erős tűzön felforraljuk a fűszereket az ecettel és a hagymával, majd forrás után 15 percethagyjuk lefedve főni.

2. Ekkor beletesszük a cukrot és fedő nélkül főzzük tovább kb. 1 órán át. Ezalatt besűrűsödik a színe pedig mély aranybarna lesz.

3. Sterilizált befőttesüvegekbe töltjük és száraz gőzben kidunsztoljuk.

Ajándék a konyhából 1.

A megunhatatlan mézes recept. Polcz Alaine szakácskönyvében találtam mézescsók elnevezéssel. Nagyon sokoldalú recept, előre elkészíthető és lefagyasztható (érdemes belőle dupla adagot készíteni). Ha akarom, vastagabbra nyújtva pogácsaszaggatóval puszedli lesz belőle. Ilyenkor fantáziától és az otthoni készletetektől függően kerülhet rá mogyoró, dió, mazsola, stb. Ha akarom, vékonyabbra nyújtom és kis karácsonyi formákat szúrok belőle. Kávé, tea mellé is finom, de feltétlenül ki kell próbálni forralt borhoz is. Fém dobozban sokáig tárolható és pár nap alatt meg is puhul, de ezt nálunk sosem tudja kivárni, másnapra nem marad belőle egy darab sem.

Hozzávalók:

50 dkg finomliszt

15 dkg kristálycukor

1 dl olvasztott méz

15 dkg vaj (vagy margarin)

1 tojás

1 dl tejszín vagy tejföl

1-1 evőkanál szódabikarbóna és őrölt fahéj

1-1 teáskanál őrölt gyömbér és szegfűszeg

1. A vajat és a cukrot habosra keverjük az olvasztott mézzel, majd hozzáadjuk a tejszínt és a tojást.

2. A lisztet először összekeverjük a szódabikarbónával és a fűszerekkel, majd hozzáöntjük a mézes keveréket. Tésztát gyúrunk belőle és folpack fóliába tekerve egy éjszakát a hűtőben pihentetjük.

3. Lisztezett deszkán kinyújtjuk és megfelelő formára szaggatjuk. Előmelegített, 180 fokos sütőbe téve világosbarnára sütjük.

Itt a tél

Ma végérvényesen beköszöntött a tél. Reggelre minden hófehérbe öltözött. Ez a kép fogadott a szobából, azaz Zsigmond szobájából.

Amikor Bé kiment, hogy letakarítsa a havat az autóról, nyitva hagyta az ajtót és beszökött az az igazán tiszta hóillat és hideg, amit havas hegyekben érez az ember és amitől úgy érzi, tisztul a tüdeje. Összekeveredett a benti finom meleg levelgővel és félig kabátban kicsit olyan érzésem volt, mintha épp síeléshez készülődnénk, már indultam volna a bakancsért. Az úton sikerült elkerülnünk egy szokatlanul nagy dugót, amit az iskolabuszoknak nem, így a szokásos iskolakezdéskor még csak az osztály fele csücsült az asztalánál. Jó volt látni visszafelé, mikor szembe jöttek a sárga buszok, hogy nem mi vagyunk az utolsók. Sajnos a fehérség nem tartott nagyon sokáig, de örömmel láttam, hogy kedvenc házam is dekorációt cserélt, eltűntek a nagy naracssárga sütőtökök és alkalomhoz illő díszt kapott az ajtó és Mikulásvirágot a kőcserepek.

Most aztán jöhet a hiánypótlás és végre feltehetem a múlt héten fotózott és főzött dolgokat, amihez eddig egy szombati esemény miatt nem jutottam hozzá. Talán majd erről is teszek fel pár képet.

Karácsonyi üdvözlőlapok

Még múlt héten készítettünk Zsigmonddal karácsonyi üdvözlőlapot. Az őszi sétáink rendszeres momentuma volt, hogy amíg kisfiam szaladgált én folyamatosan hajlongtam és kémleltem, felszedtem és préseltem. Levelek, termések, tobozok gyűltek egyre nagyobb mennyiségben. Elsőként ezek készültek belőlük. Receptje nincs, kétoldalú ragasztóra applikáltunk falevelekből kivágott vagy nyomóval kiszúrt formákat, a felesleges helyet pedig sóval vagy mákkal szórtuk be, hogy ne ragadjon. Lehet bátran próbálkozni a fiam által "fényképnek" nevezett alkotással.