2010. december 17., péntek

Ajtókoszorú


Íme a harmadik koszorú, egyben búcsú is a régi, kopottas ajtónktól. Igen, a képen még ő látható. Az új is nagyon sok fényt enged be, viszont semmi hideget, ami nem egy hátrány a földön csúszó és mászó picivel. Egyetlen gondom az új ajtóval, hogy nem tudok rá koszorút tenni. De azt hiszem ez sem lesz sokáig így.
Jelentem, az első adag mézes kisült. Nagyméretűeket is díszítettünk Zsigmonddal az osztályába is, így lett vörösáfonya-cserepes házikó, szezámmaggal fehérített szárnyú angyal és csillagánizzsal, szegfűszeggel kirakott csillag is, hogy csak párat említsek.
Most indulok a karácsonyi ünnepségükre, ahova hóember jelmezt kellett rittyenteni, meg apa jelmezt (szerencsére, mert ha pásztor lett volna, nem tudom, honnan szerezek megfelelő öltözetet). Az apajelmez további előnye, hogy hajlandó felvenni gombos inget, hiszen az Apa mindig olyanban van. Egész évben maximum még egyszer hajlandó erre, illetve az iskola kezdetétől még az ottani ünnepségeken. Pedig nagyon jól áll neki.

3 megjegyzés:

  1. de szép! ellopom az ötletet, nekem is van ilyen szalma alapom, de évek óta egy módon illesztek rá 4 gyertyát, aztán kész.

    VálaszTörlés
  2. pontosan hogy csináltad? ellopnám, de nem tudom, hogy fogjak hozzá.

    VálaszTörlés
  3. Kriszta, örülök, hogy tetszik, vidd bátran:-)

    samu, remélem még nem késő: ragasztópisztollyal egyenként illesztettem fel a terméseket, nagyjából 4-5 cm-es sávokban, a koszorú és a termés mérete adja meg az arányokat. nem annyira macerás, mint amilyennek tűnik. ha van kérdésed, írj bátran, mostantól ismét netközelben leszek.

    VálaszTörlés