Farmers' Market

Április első szombatján megnyílt ismét a szabadtéri piac. Az itteni Farmers' Market főleg a hangulata miatt éri meg a szombat délelőtti kiruccanást. Nem úgy kell nekiindulni, hogy minden alapanyagot onnan szerzünk be, mert akkor bizony nagyot csalódunk. Tényleg azt árulják, amit a környéken megtermelnek, amit az adott szezon épp árulni enged. Télen is működött egy közeli iskola tornatermében, de főleg kézzel kötött gyapjú dolgokat, lekvárokat, befőtteket árultak. Elmaradhatatlan a kávéstand is, hozzáteszem, szerencsére, mert gyakorlatilag csak itt lehet igazi eszpresszó kávét venni a városban. (A közel 10 hónapos jó kávé hiányának is van eredménye, Bé IGAZI kávégép vásárlását tervezi otthonra, bár nekem kifejezetten jót tett, hogy nem csábított az erős kávé terhesség alatt.)

Április első szombatja napos, meleg nap volt. A következőket elmosta az eső. Piac volt biztosan, a standok fedett helyen állnak, de nem vett rá a lélek, hogy kimerészkedjek. Így, egyenlőre az első piac képeivel szolgálhatok.

Venni végül marhamájat sikerült, termelőtől, fagyasztva. Amish sajtot és különféle saláta- és bazsalikommagokat. Recept is jön nemsokára.

Következzen a képes-szöveges beszámoló:

Házi lekvárok, üvegbúra alól kóstolóval. Anyja és lánya készíti, árulja. Felhívnám a figyelmet a hölgytől jobbra látható Amish nénire. Ők nem szerepelhetnek képen, így nélkülük készítettem a következőt a standjukról. Bé ementáli rajongó, így a kínálatból a Baby Swiss került a kosaramba. Fiatal sajthoz képest erőteljes ízű, kellemes állagú sajt. Az Amish sajtok messze kiemelkednek az amerikai élmezőnyből, legalábbis az indianaiból biztos.

A szalmakalpos fűszeres néni standja következik. Árul különféle salátákat és van nála sóska. Ez gyakorlatilag sehol máshol nem kapható, csak itt a piacon és csak frissen. A fagyasztott sóska műfaja ismeretlen. Állítólag az Aldiban van évente kb. 2 hétig. Természetesen minden salátát meg lehet kóstolni, mielőtt döntene az ember. Mivel a piac vége felé mentem, már csak két nagy kosár tyúkhúrja maradt a friss zöldekből.

Egy palántás stand:

Ebből is látszik, hogy későn értem ki, ekkor már dél körült járt az idő.

A húsosok ártáblája, és egy praktikus közlekedési eszköz gyerkőcökkel.

Ez tetszett a legjobban, gyapjúlabdák és madártollak. A hűtőládában azért lapul némi ehető is.

Nincs amerikai rendezvény megfelelő étel és italvásárlási lehetőség nélkül. Az említett kávés standon kívül van péksüteményes, meleg ételes és van bizony popcornos is. Nem készült kép a virágos pultról, mint ahogy lemaradt a kecskesajtos, a tojásos és a mézes, méhviaszgyertyás is. Nincs még kint, érthető okokból a kedvenc termelőm, akinél magyar (!) TV és bogyiszlói paprika mellett különféle paradicsomok, ujjnyi nagyságú cukkinik és ugyanekkora sárga tököcskék, gyerekökölnyi patiszonok kaphatók. Készült egy kb. 20 másodperces felvétel is a country zenészekről, akikkel a gyerekek csörgőzhetnek ritmusra, miközben egy szakállas bácsi élő papagájt táncoltat és egy őszhajú néni fából készült, kutyát formázó, klaffogó hangszerrel üti mellé a ritmust. Rendkívül szürreálisan hangzik, de nagyon jó hangulatú műsor. Ha sikerül, később bemásolom, egyenlőre a gépem is megijedt tőle.

A piac nagy találkozóhely és különféle társadalmi megmozdulások színhelye is. Aznap épp aláírást gyűjtöttek egy novemberi népszavazása, ami a megyei iskolafinanszírozás megváltoztatásáról szólna. Ezokból szólított meg egy kedves, idősebb hölgy. Gondolkoztam-e már a gyermek iskoláztatásán, és a babakocsiban fekvő Annára nézett. Nem lehet elég korán kezdeni, mondta. Rövid beszélgetésünből kiderüt, hamarosan hazamegyünk, Magyarországra. Erre ő: "Ó igen, akkor beszél is magyarul?" Így folytattuk. Negyvenhét éve él a városban. Ilyen ez a piac.