Akkor most előkotrom hosszútávú memóriámból a következő étel receptjét. Valahova biztosan felvéstem, de az még Anna előtt volt.
Egybesült husit szerettem volna készíteni, de kicsit máshogy. Versenyben volt még a tárkonyos raguleves is, de azt nem karajból szoktam készíteni. Volt viszont rengeteg szép sárga almám, gondoltam, ha összehozom a husival, Zsigmond is kedvet kap hozzá. (Az almaszósz mindig bejön a husi mellé.) Innen már csak egy lépés volt a tárkony hozzáadása.
Még a gyerkőcnek is ízlett.
Hozzávalók (4 személyre):
1 kg karaj
2-3 evőkanál vaj
3 evőkanál szárított tárkony
4 dl fehérbor
kb. 1,5 dl tejszín
4 alma
só, bors
1. A karajt sózzuk, borsozzuk és 1 evőkanál tárkonnyal is bedörzsöljük.
2. Az olvasztott vajon minden oldalról megkapatjuk a husit, majd megszórjuk a maradék tárkonnyal és felöntjük kb. 1 dl borral.
3. Fedő alatt pároljuk, közben mindig pótoljuk az elfőtt bort. Kb. 1 óra alatt puhul meg.
4. Az utolsó 10 percben mellétesszük a csutkájától megszabadított, felszeletelt almát. A héja maradjon rajta, az tartja össze a puha szeleteket. A gyümölcsnek csak 1-2 perc kell, az én edényem kicsi volt, egyszerre nem fért bele az összes alma, adagonként pároltam a hús mellett.
5. Vegyük ki az edényből a megpárolt húst és az összes almát. A maradék szaftot tejszínnel forraljuk be, annyit adva hozzá, hogy jó állagú szaftot kapjunk.
6. A fiúk kedvéért volt hozzá köret, rizs, de csak az almával tálalva is kitűnő.
Szia Zsé! Nagyon jól néz ki! Az almás karaj szavakra rákeresve jutottam hozzád, és ez lesz ma az ebéd. :) Köszönöm az ötletet! Üdvözlettel: Ági
VálaszTörlés