Avec le vent du Sud

Gyöngyvirág ünnep

2011-05-02T06:01:00.000-07:00

Május elseje Franciaországban alig több, mint kétszáz éve a munka ünnepe. Megosztva egy több, mint kétszer olyan öreg hagyománnyal, a gyöngyvirág ünnepével. Ez utóbbit általában IX. Károlyhoz korára datálják, ami legjobb esetben is 450 éves hagyományt jelent, de egyesek szerint a népszokás még ennél is korábbi. Jelesül, hogy ezen a napon egy-egy szál gyöngyvirággal ajándékozzák meg szeretteiket , jó szerencsét kívánva. Ez a csak pár napot nyíló virág ezek szerint jó pár száz éve megőrizte virágzási idejét, dacolva mindenféle felmelegedésnek (akkor az orgona miért nyílik mindig hamarabb???? lassan nem is tart ki anyák napjáig. Tudom, tudom, azért, mert az nem védett, árnyékos helyen nő).

Így külön büszke voltam, amikor bizony már három hete szert tettem az elsők egyikére. A Luxembourg-kert mellett sétáltunk, a földön egy szakállas férfi egy kisfiúval kicsi csokrokban árulta. Ha Zsigmond nem unszol, akkor is vettem volna, olyanok voltak, mintha A lápvidék gyermekeiből jöttek volna egyenest. Betűztem a babakocsi felhajtott búrájába és elégedetten vettem észre, hogy az Odéonnál lévő, hipergyönyörű virágos bolt két férfi dolgozója kiszúrta és le sem vette róla a szemét, míg be nem fordultunk a sarkon. Elismerően nézték, s gondolom, közben azon töprengtek, hogy bizony, már a gyöngyvirág is ilyen korán nyílik.

A képek az első csokorról:

Valamint május elsején, nem a belvárosban. (Képre kattintva nagyban.)

Wang titka

2011-04-25T00:04:00.000-07:00

Pár hete részt vettem egy kínai főzőtanfolyamon Wang mester egyik éttermében a Gizella. utcában. A másikban (Telepi utca) már többször jártunk kettesben és egyszer a nagy családdal is 4 gyerekkel, nagyon klassz élmény volt. Kíváncsian vártam, mit főzünk.

Legérdekesebb maga a wok volt, eddig öntöttvas, valamint IKEÁs wokkal volt dolgom. Az elsőhöz képest persze pehelykönnyű, nem mellesleg kézreálló, praktikus nyelű példánnyal volt dolgunk. A másikkal ellentétben nem kellett vigyázni a teflonfelületre. Kapott valami bevonatot, meg talán ki is lett égetve. A lényeg: lehetett benne kavargatni fém kanállal. Talán ez csak nekem újdonság, mert az öntöttvas verziót anyukám kapta jó 20 évvel ezelőtt holland barátainktól. A nagy becsben tartott wokot használat után mindig bekentük olajjal, és szigorúan meg volt szabva, hogy csak fa spatulával és csak egy irányban lehet keverni (a használati utasításban szerepelt, komolyan).

Három ételt készítettünk:
1. Algasalátát - evvel ismét kezdetét vette a kedveljemmegatengeriherkentyűket projektem. Jelentem ízlett, talán a sok szezámolajtól?
2. Pirított kacsát fafül gombával - a titka az előfőzés, 1.5 órán át, utána tényleg pár pillanat összepirítani, ah nem számoljuk azt az időt, amíg minden hozzávalót felaprítunk.
3. Erős-savanyú levest - a nagy kedvenc, sajnos sikerült igazi, magyaros tojáslevesre készíteni, részint a képkészítés okozta figyelmetlenség, részint Wang mester cseles adagolása miatt. (Kivett egy kanállal, de nem tette teljesen bele, majd újra merített.)

Hiába, van olyan is, hogy csak úgy teszünk, mintha elárulnánk a titkokat.

Trikolór saláta

2011-03-14T02:09:00.000-07:00

Zsigmondot kicsit megzavarta az a tény, hogy a március 15-i iskolai ünnepség pénteken volt a negyedik órában. Lelkesen újságolta, hogy a 3. a, a 3. b és a 3. c adott műsort, voltak huszárok és szavalta a Talpra magyart. Nem sikerült meggyőznünk, hogy szombaton NEM március 16-a volt. Vasárnapra megbékélt a helyzettel és újult lendülettel várja, hogy élőben is nézhessünk lovas huszárokat. A nemzeti ünnep tiszteletére készült a "kokárdás" saláta. Az alapsaláta Bé mamájának mindig fantasztikus salátája, ezt komponáltam át kissé. Szintén ez alkalomból fotóztam le a derítésre használt fehér műanyag lapomat, ezúttal színéről. (A werkfotós összeállítás a recept alatt található:)

Hozzávalók:
fél kínai kel (én most sötétzöld levelűt kaptam)
3 szál újhagyma
3 paradicsom
3 dl kefír
fél csokor kapor
1 gerezd fokhagyma
1 teáskanál dióolaj (vagy olíva)
1 csavarintás citromlé
frissen őrölt bors
só (bátran adagoljuk)

1. A megmosott és megszárított kínai kel leveleket csíkokra vágjuk. Hozzáadjuk az újhagymák felkarikázott zöldjét és az aprított kaprot. Egy kerek salátástálban összekeverjük. Ez a zöld.
2. Kikeverjük az öntetet: a citromlét az olajjal, kefírrel, a szétnyomkodott fokhagymával, borsozzuk és bátran sózzuk (mondjuk két nagy csipet, legfeljebb később adunk még hozzá). Ez a fehér.
3. A megmosott paradicsomokat félbevágjuk és kivágjuk a zöld részét. Felkockázzuk. Ez a piros.
4. A salátástálban kokárda alakban rendezzük a hozzávalókat. Összekeverve és egy-két órát állni hagyva az ízek klasszul összeérnek, hagyjunk neki időt.

Még áll a bál

2011-02-28T01:50:00.000-08:00

Még tart a (jelmez)báli szezon, talán jól jöhet egy gyors álarc. Ez akkor is jó, ha nincs kedvünk komoly jelmezt ölteni magunkra. Itt mindenki kiélheti az apró mütyűrök iránt érzett vonzalmát, kedvére válogathat bármelyik rövidáru bolt flitter, szalag, gomb, toll és gyöngy kínálatából.
Az alapja fekete fotokarton, formája lehet pl. macskás, pillangós, vagy zorrós. A csillogó díszek ragasztóval kerültek a papírra, itt vegyük elő bátran a karácsonyi dekor kellékeket, arany és ezüst filceket, kérjük el a gyerkőcök csillámos ragasztóját, vagy szórjunk apróra nyesegetett alufóliát a ragasztóba. Ne felejtsünk el fekete kalapgumit venni. Ha már itt tartunk, a hosszú pálcára egyik oldalon felragasztott maszk is hatásos, hátránya, hogy hamar elzsibbad a karunk a pálca állandó tartásától, előnye viszont, hogy könnyen meg tudunk tőle szabadulni, ha már nincs rá szükség. (És a frizura még mindig tart.)

Jó bálozást.

Kolozsvári káposzta gerslivel - ünnepi kiadás

2011-02-19T05:31:00.000-08:00

Épp egy évvel ezelőtt nagy főzést csaptunk V-val. Az egyik bloomingtoni hobbyboltban szólított meg minket, amikor Zsigmonddal az összerakható kalózhajó-modelleknél magyarul beszéltünk. Így ismerkedtünk meg, aztán sokszor beszélgettünk. Hónapok óta terveztük, hogy együtt főzünk és megtanít kolozsvári káposztát készíteni. Egész terhességem alatt savanyúkáposzta-függő voltam, alig vártam, hogy ilyen formában is ehessem. Három hetem volt hátra a szülésig. Ha már nekiálltunk, megtanított igazi csorbát is csinálni és ha már, akkor egy hatalmas tál madártejet is rittyentettünk. Emlékszem, kitettük a hóba, hogy minél hamarabb ehessük. A negatívja még napokig díszítette a hátsó kertrész monoton fehérségét. De ezt már csak később észleltem, mert éjjel, álmomban egy belső pattanást éreztem és elkezdett szivárogni a magzatvizem. Pár pillanatig komolyan győzködtem magam, hogy majd meggyógyul és kibírom még három hétig, de aztán elindultunk. Bé szerint erős korreláció fedezhető fel a több órás főzőcskézés és a burokrepedés között, de szerintem a szülés előtti fészekrakó ösztön hajtott délelőtt virágot szerezni majd névnapozni a barátnőmmel, majd bevásárolni, majd főzőcskézni, majd mindezt megenni V-val, majd Zs-val és a gyerekekkel ismét.

Arra gondoltam, a szülinapja előtti napon újra elkészítem, ünnepi kiadásban. Az eredeti recept szerint a húst olajon csak sóval és borssal dinszteljük, szintén olajon pároljuk a káposztát, majd főtt rizzsel rétegezzük, mély tálban. Most a húst hagymával, fűszerekkel és borral tuningoltam (a fűszerezést ez a verzió ihlette), rizs helyett gerslivel készítettem. És mivel a hentes vékonyra szelés címén egy centis szalonnaszeletekkel lepett meg, az nem befejező, hanem alapozó rétegként került az edénybe. Előtte persze megpróbáltam vékonyítani, de csak a felére sikerült, úgy kerültek a sütőtálba (kösz, Imi). Erre a célra a kedvenc öntöttvas tálamat használtam, rakottasok, pörköltek, vörösboros raguk és levesek készültek már benne. Mérete miatt nem lett 3 rétegem minden hozzávalóból, de ettől még érdekesebb lett, mert minden falat más ízkombinációt hozott.

Hozzávalók (4-6 személyre)
20 dkg gersli (hántolt árpa)
50 dkg darált sertéshús
1 nagy fej hagyma
1 nagy löttyintésnyi fehérbor
3 evőkanál olaj
3 fél centis kolozsvári szalonnaszelet
6 dl tejföl
1 púpozott teáskanál szárított kapor
1 púpozott teáskanál borsikafű
1 kiskanál pirospaprika
só, frissen őrült bors

1. A hagymát nagyobb kockákra vágjuk, hogy harapható darabos legyen majd az ételben és nagyobb serpenyőben (vagy vastag falú edényben) egy evőkanál olajra dobjuk, majd rögtön hozzáadjuk a darált sertéshúst is. Fűszerezzük kaporral, borsikafűvel, paprikával, sóval, pici borssal és párolni kezdjük. Nagy lángon, állandóan kevergetve.
2. Eközben egy lábosban vizet forralunk, ha felforrt teszünk bele sót és haraphatóra főzzük benne a gerslit.
3. A darált húsra öntünk egy nagy löttyintés bort és még mindig nagy lángon hagyjuk, hogy elforrjon, ezután mérsékeljük a lángot és még pár percig pároljuk, majd kivesszük az edénybő. Félre tesszük.
4. Ugyanebben az edényben 2 evőkanál olajon megpároljuk a káposztát (ezt érdemes előtte átöblíteni egy szitában, hogy ne legyen túl savanyú). Egy mélyebb sütőtálat vagy egy széles laposat rakjunk ki egy sor kolozsvári szalonnával és kezdjük el rétegezni rá a káposztát, a húst és a gerslit. Keskeny edényben több rétegben, széles laposban pedig a káposztára mehet mind a hús és utána mind a gersli, majd megint káposzta. A tetejére befejezésül jön egy réteg tejföl.
5. Előmelegített 200 fokos sütőben 40 percig sütjük.

Minimál fondue

2011-02-12T05:29:00.000-08:00

Van, hogy az ember nem akar hosszú ideig pepecselni valamivel. Van, hogy mégis valami különlegeset szeretnénk magunknak vagy másnak. Van, hogy egy alkalomra elég valami egyszerű, de nem szokványos ennivaló is. Van, hogy csak úgy, alkalom nélkül is megkívánjuk a nem szokványosat. Ilyen esetekben kitűnő választás ez az álfondue, főleg, amíg odakint tombol a hideg és süvít a szél. Mert most megint tombol és megint süvít.

Bálint napra, évfordulóra vagy egy barátnős csevejhez. A meleg sajt mellé csúszik a bor is, készülni meg kb. 16 percet kell rá. Előmelegített sütőre van még szükségünk és némi mártogatni valóra: kenyér, alma, körte, dió, csemegeuborka, savanyú gyöngyhagyma, kolbászkarika, vagy bármi jöhet, ami van otthon és gusztusunk támad olvadt sajttal párosítani. Ha nem fadobozos sajtot veszünk, akkor egy hőálló tálban végezzük el a lenti műveletet. Nyárs híján a villa is megteszi.

Hozzávalók (2 személyre):
1 korong fadobozos camembert
1 löttyintésnyi fehérbor
1 alma
1 körte
pár szelet baguette (mi olivással ettük)

1. Csomagoljuk ki a sajtot a papírjából, vágjuk végig vékonyan a tetején lévő penészréteget, de ne vegyük le. Szurkáljuk meg villával több helyen és tegyük vissza a dobozába, vagy egy hőálló tálkába. Öntsünk rá egy kis fehérbort.
2. Sütőbe tolva 10-15 percet sütjük, míg a belseje krémesre olvad. Ezalatt felkockázzuk az almát és a körtét, szeleteljük vagy tördeljük a kenyeret.
3. Azonnal tálaljuk, óvatosan levéve vagy felhajtva a kalapját már kezdhetjük is a mártogatást.

Kávévariációk 2.

2011-01-27T06:02:00.000-08:00

Az ígért második felvonás következik. Elsőként a kedvenc magazinomban látott gesztenyés Charlotte, emit Dolce Vitának tiramisusítottam. A gesztenye szerintem elég jól passzol a kávéval, és miért nem áztathatnánk a babapiskótákat kávéba? Akkor viszont kerüljön bele egy kis mascarpone is. Megfelelő forma híján egy nagy arasznyi átmérőjű és edényemet használtam, pont jó volt a magassága is. A kör kifaragása elég nagy hibaszázalékkal történt, főleg úgy, hogy mellette volt a diólikőrös mártogatós is...Íme a végeredmény:

TiramiCharlotte

Hozzávalók:
2 zacskó babapiskóta (meg még egy, ha elfarigcsálnánk)
5 evőkanál diólikőr (vagy rum)
1,5 dl víz
5 lap zselatin
1-1,5 dl kávé
40 dkg gesztenyelekvár (pl. Maroni)
15 dkg mascarpone
3 dl tejszín jól behűtve
50 g mézes sült gesztenye (és pár szem a tetejére)
porcukor

1. Faragjuk ki a formának megfelelően a piskótákat és 1,5 dl víz valamint 2 evőkanál diólikőr keverékében egy pillanatra mártsuk meg a piskóták hátát. Így tapasztjuk az edény aljához és falához körben (lásd kép).
2. Áztassuk hideg vízbe a zselatinlapokat 10 percre. A maradék 3 evőkanál likőrt melegítsük kis edényben 1 percig és ebben olvasszuk fel a beáztatott és kinyomkodott zselatinlapokat.
3. Verjük fel a tejszínt és tegyük vissza a hűtőbe (még arra a pár percre is), keverjük ki a gesztenyelekvárt a mascarponéval és a zselatinos rummal, majd forgassuk hozzá a hideg tejszínt.
4. A massza felét simítsuk a formába, morzsoljuk rá a mézes gesztenyéket, tegyünk rá egy réteg kávéba mártott babapiskótát (ezt lehet kicsit tovább áztatni), majd a massza másik fele következik. Ha maradna a masszából, gyorsan pusztítsuk el.
5. A legtetejére tegyünk egy tányért és némi súlyt, én erre a célra simán egy jénai edény tetejét használtam.
6. 24 órát hűtsük tálalás előtt. Ekkor tortatálat teszük a tányér helyére és óvatosan megfordítjuk. Ha nem jönne ki, vékony késsel vagy palacsintalapáttal lazítsuk meg az edény oldalán a piskótákat. Szórjuk meg porcukorral és a gesztenyeszemekkel tálaljuk.

Az egyik kedvenc és rettentő gyorsan elkészíthető édességemet, a portugál Pastéis de Natá-t is átkomponáltam, ezúttal kávékrémmel töltöttem, amit narancshéjjal ízesítettem. Továbbra sem bajlódom a tésztával, a praktikus friss (vagy mélyhűtött) leveles tészta itt is tökéletesen működik.

Kávés-narancsos Pastéis de Nata

Hozzávalók (12 darabhoz):
1 lap kész/mirelit leveles tészta
4 tojássárgája
10 dkg cukor
1 dl kávé
1,5 dl tejszín
1 narancs vegyszermentes narancs héja
1 csipet só

1. Melegítsük elő a sütőt 200 fokra. Vajazzunk (és lisztezzünk) ki egy 12 mélyedéses muffin formát, szaggassunk ki egy széles bögrével ugyanennyi korongot, akkorát, hogy a forma tetejéig érjen a széle.
2. Keverjük fehéredésig a cukrot a tojássárgájával (az eredeti recept ekkor 1 tk lisztet is tesz bele, szerintem felesleges), adjuk hozzá a kávét, tejszínt, narancshéjat és a sót. Közepes lángon kavargatva melegítsük, amikor elkezdene forrni levesszük a tűzről. Tovább kevergetjük, kivesszük a narancshéjakat és hagyjuk kicsit kihűlni.
3. A formákba töltjük azok feléig, ha marad több akkor háromnegyedéig. 25 perc alatt megsütjük. Nem baj, ha karamellizálódik a széle.
4. Porcukorral megszórva kínáljuk.

Kávévariációk 1.

2011-01-26T05:25:00.000-08:00

A torta mellé ajándékkal is készültem. Mindjárt néggyel, ha már a negyedik szülinapról van szó.

Most az első kettővel jelentkezem, a többi holnapig várat magára.

Íme a recept, ami az egész kávés agyalást elindította. Ardèche-i kávé, Franciaország híres gesztenyetermő vidékéről, természetesen gesztenyével. Megtetszett a párosítás, elkezdődött a több napos vadászat. Hol lehet kapni Budapesten Marron glacés-t, azaz kandírozott gesztenyét? Sehol, legalábbis nem találtam még és ebben a megerősített a Király utcai La petite Francaise tulajdonosnője is. Nem adtam fel. Ráleltem végül egy e célra kiválóan alkalmas termékre, ez pedig a Maroni cég szemes Mézes sült gesztenyéje. Kávéfagyit viszont egyáltalán nem, találtam, készíteni meg nem volt időm, így maradtam a vaníliánál. A receptet ebből a könyvből van. Előnye, hogy előre minden elkészíthető és a mélyhűtőben tárolható, csak friss eszpresszót kell ráönteni és kész is a téli desszert.

Ardèche-i kávé

Hozzávalók 4 adaghoz:
4 evőkanál mascarpone
1 teáskanál cukor
2 teáskanál mézes sült gesztenye aprítva
4 gombóc kávéfagylalt (vagy pl. vanília)
2 mézes sült gesztenye felezve
4 eszpresszó

1. Kis habverővel könnyedén keverjük a mascarponéba a cukrot és osszuk el négy üveg desszertes pohárkáva. Mindegyikre szórjunk az aprított gesztenyéből, tegyünk rájuk egy-egy gombóc fagyit, végül a felezett gesztenyét. Fagyasszuk a felhasználásig.
2. Forró eszpresszót öntsünk rá tálaláskor (és nézzük, ahogy lassan összekeveredik a hideg fehérséggel).

Még a baklaván járt az eszem, amikor nagy nehezen beszereztem hámozott sózatlan pisztáciát. Végül a törökmogyoró győzedelmeskedett felette, de jó helyre, egy selymes, szájban olvadó, az tömény édességet kávéval ellenpontozó tejkaramellába került. Receptjét kis átalakítással innen vettem. A könyvet tegnap kaptam kölcsön a legszuperebb gyógyfűszertárostól, M-től, mikor meghallotta, miken kísérletezem. Köszönet érte (meg persze kóstoló).

Pisztáciás-kávés tejkaramella

Hozzávalók (kb. 65 dkg lesz belőle, azaz kb. 36 db 2x2 cm-s kocka):
10 dkg vaj
45 dkg cukor
2 tubus sűrített tej (170 g-os)
1 dl kávé
10 dkg hámozott, sózatlan pisztácia

1. Egy vastag falú edényben a pisztácián kívül mindent lassú tűzön, kevergetve melegítsünk, amíg a cukor fel nem olvad.
2. Ekkor vegyük feljebb a lángot és forraljuk, időnként kevergetve. Célszerű magas falú edényben készíteni, mert felfut. Addig forraljuk, amíg egy kiskanálnyit hideg vízbe csöppentve az puhán összeáll és nem folyik szét. Ekkor vegyük le a tűzről és állítsuk ujjnyi hideg vízbe az edényt.
3. Közben fakanállal addig kevergessük, amíg el nem veszti fényét, szemcsés nem lesz és be nem sűrűsödik. Ekkor gyorsan hozzákeverjük a pisztáciát és kivajazott formába öntjük. Erre én egy 10x14 cm-s pástétomformát használtam, azt pont 4,5 cm magasan töltötte meg, lehet osztani, szorozni, kinek milyen van és milyen vastagra szeretné. Javaslom egyébként dupla ekkora méretű tepsit, hogy nagyjából fele ilyen vastag legye a szeletelés miatt.)
4. Celofánba, zsírpapírba csomagolható, kitűnő gasztroajándék.

Triplán török torta (vagy vadkabát)

2011-01-23T23:48:00.000-08:00

Dolce Vita virtuális szülinapi bulijára készült ez a torta. Mert szülinaphoz elengedhetetlen a torta. És hogy miért triplán török? Mert

1. a legismertebb török édesség tortásítva
2. törökmogyoróval készült és
3. török kávés sziruppal van leöntve.

Ez utóbbi viszonylag friss felismerés, a kercai szilveszteri kiruccanáson készítette M. kiválóan, tőle tudom, hogy a jó török/arab kávé egyáltalán nem zaccos. A titok az őrlésben rejlik, meg a lehabozásban. Nem árt, ha van lefelé szélesedő, kis méretű ibrikünk, spéci török cucc, vagy mezei kávékiöntő. A vizet a porcukor finomságúra őrölt kávéval, némi cukorral és fahéjjal háromszor felforralunk, mindhárom forrásnál levesszük a tűzről, nehogy kifusson és a tetején képződött habot óvatosan leszedjük. Mikor ezt harmadszor is megtettük, lassan kiöntjük egy csészébe. A finomra őrlés miatt az sem zavaró, ha megy a kávéból is bele. Ha minden jól megy, a zacc nagy része ott marad az edény alján és falán. (Ezért jó a lefele szélesedő fal, ennek hiányában hagyjuk ülepedni a kávét pár percig és nagyon óvatosan bánjunk vele kitöltéskor.)

Szép komótosan elszürcsöljük. Szertartásszerűen. Remek lassító a rohanó hétköznapokban.

Ezzel készítettem a szirupot, amit a torta magába szívott feloldva a rétegek közti édesítőnek használt porcukrot. Nem nagyon rontja el egy kanál mézes semifreddo vagy vaníliás mascarpone. Stílszerűen török kávéval vagy mogyorós Nespressoval (ha még kapható) kínáljuk, a kávéporral és pár darab szemes kávéval díszítsük.

-Bé, kérsz baklavát?
Erre Zsigmond:
-Vadkabát??? Az egy kabát, ami össze-vissza szaladgál a szobában és puskával kell lelőni?

BOLDOG BLOGSZÜLINAPOT KRISZTA!!!

Hozzávalók:

Tortához

1 csomag réteslap (20 dkg, papír szerint 8 lapos, de meglepiként 9 volt benne)

7,5 dkg vaj megolvasztva

25 dkg örök mogyoró (darálva vagy finomra aprítva)

4 evőkanál porcukor

1 púpozott teáskanál őrölt fahéj

Kávés sziruphoz

2 dl víz

2 púpozott evőkanál finomra őrölt kávé

4 evőkanál cukor

1 rúd fahéj

1 teáskanál narancsvirágvíz

12,5 dkg méz

1. Egy zárt aljú piteformát kivajazunk és ráhelyezzük a kiterített réteslapokra. A perem méretétől kb. fél centire körbevágjuk és innentől csak a köröket használjuk.

2. Beleteszünk egy lapot és megkenjük az olvasztott vajba mártott szilikonos ecsettel (evvel a legkönnyebb). Újabb lap következik és újabb kenés.

3. Összekeverjük a porcukrot a fahéjjal. A legutolsó rétegre szórunk 4 evőkanál darált mogyorót és 2 teáskanál porcukros fahéjat. Így folytatjuk addig, amíg 1 lapunk nem marad. (Az utolsó rétegnél nyugodtan szórjuk bele a maradék mogyorót és porcukrot, nem baj, ha nem azonos mennyiségű a többi réteggel. Végül 2 üres lap jön vajréteggel mindkettő tetején. Még ebben az állapotában bevagdossuk legalább a feléig (vigyázva a forma borítására).

4. 200 fokos előmelegített sütőben 15-20 perc alatt aranybarnára sütjük.

5. Elkészítjük a török kávét: 1,5 dl vizet a kávéval, cukorral és fahéjjal felforralunk (lehet a fenti módszerrel vagy lehet csak egyszer forralni és ülepíteni). Ha leöntjük a keletkezett kávét pont 1,5 dl folyadékot kapunk. Hozzáadjuk a narancsvirágvizet és a mézet, alaposan elkeverjük és a megsült tortára öntjük. Hagyjuk, hogy beszívja a szirupot. Legjobb másnap tálalni, de csúszik aznap is.

És most: Olimpia

2011-01-20T14:23:00.000-08:00

Egy tényleg őszinte konyha. Mindig lenyűgöz, hogy LEHET igényes, magas színvonalút alkotni elérhető áron. Kellemes hangulat, kevés asztal, baráti légkör. A palatáblán csak az alapanyagok, választani a fogások száma közül lehet. Bé 6, én 5 fogást választottam. Ez persze nem azt jelenti, hogy tényleg 5 különbözőt kapunk. Takács Lajos, a séf, ugyanis mindig beiktat még ezt-azt. Egyszer a vacsora után érdeklődtem, hogy milyen bors volt a csokoládé mousse-ban, ő készségesen elárulta, hogy szecsuáni, majd beszélgetni kezdtünk. Akkor mondta, hogy ő a levest csak úgy adja, mert nem tudna elkérni érte pénzt. Ugyanígy került a fogások közé, levezetésképpen, három különféle, falatnyi sajt, kenésnyi gesztenye mézzel. Nem is beszéve a frissen sült diós kenyérről vajjal...mellesleg csak avval jól tudnék lakni, fenséges.
Nem részletezem, csak ami eszembe jut így két hét távlatából. Volt a kedvenc párosításom: füstölt tokhal kacsamájjal földimogyorókrém csíkkal és mangópürével, tarlórépa leves spenóthabbal és posírozott tojással, hoisin szószban pácolt mangalica császár fafülgombás laskagombával és fahéjas sárgarépával, vörösboros marha már nem emlékszem, hogy mivel, de ebben is volt valami csavar, a plusz egy fogás brazil rák volt Szent Jakab kagylóval (utóbbit most kóstoltam először, ás azt hiszem, ezt szeretni fogom), sajtfalatok és a desszert, amiből annyit értettem, hogy "középen narancs található". Azóta is találgatom, mi lehetett az a citrusféle, amiből a krém készült, nem pomelo, nem bergamott, nem kumquat, de mindegy is. Ár-érték arányban veri a fővárosi éttermeket, kettőnknek pár pohár borral együtt fizettünk 14900 forintot.
Ilyen nincs és mégis van, hát ez fantasztikus... idézhetném tovább a régi slágert, de most álljon itt a legjobban sikerült fogás reprodukciója.

Bé barbecue oldalast kért múlt szombaton, mire beugrott egy recept, ahol hoisin szósszal egy mélyhűtő zacskóban pácolódik az oldalast mindenféle finomsággal. Google, találat és már ment is a zacsi ahűtőbe. Köretnek pedig ki kellett próbálnom a gombás-répás verziót, és azt kell mondjam, igen jól sikerült. Ízben abszolút hozta az éttermit, talán kicsit több fafülgombát tettem bele (vagy felhőfület, nem tudom, mert üvegben volt, szárítva, címke nélkül, nagyon hasonlítanak, bármelyik használató). Az oldalas maximum a pác bizonyos alkotórészeivel felesel a kóstolttal, de ettől most eltekintünk.

Ha valaki kedvet kapott volna egy kis Olimpiázásra, estére mindenképp foglaljon előre asztalt, vagy menjen hétköznap 12-15 óra között ebédelni.

Kínai barbecue oldalas fafül- és laskagombával, fahéjas sárgarépával

Hozzávalók 4-6 személyre:
1 kg oldalas (nyugodtan pácoljunk 1,5 kg-t, mert sok a pác 1 kg-hoz)
1 csésze hoisin szósz
1/4 csésze ketchup
1/4 csésze sherry (én portói raktam bele)
1/4 csésze méz
1/4 csésze szójaszósz
1/4 csésze chili szósz (lehet csípős vagy édes)
2 gerezd zúzott fokhagyma
1,5 dl víz
2 doboz laskagomba csíkokra vágva
1 marék szárított fafül- vagy felhőfül gomba
(forró vízzel leöntve, lefedve hagyva pár órát puhulni)
10 dkg vaj
1 csokor újhagyma
4 sárgarépa hámozva, vékony csíkokra vágva
fahéj
1 kiskanál cukor
só

1. Az oldalast felvágjuk és egy nagy zárható fagyasztós tasakba tesszük, ráöntjük a felsorolt hozzávalókat a fokhagymával bezárólag. Egy napot pihenhet a hűtőben.
2. Tepsibe tesszük, aláöntjük a vizet és előmelegített 180 fokos sütőben legalább 1,5 órát sütjük. Azt javaslom, először csak a víz felét öntsük alá és egy 40 perc sütés után pótoljuk, ha még kell, a szószt hagyjuk besűrűsödni.
3. Először nagy diónyi vajon pároljuk az előzőleg beáztatott gombát, majd hozzáadjuk a laskát is és pirítjuk. Ha szükséges, fokozatosan adagolunk hozzá vajat. Ha már puha, hozzádobjuk a felkarikázott újhagymát, átforraljuk és hozzáadjuk a maradék vajat 1 kanál kivételével. (Ha szeretjük jó szaftosan, akkor mehet rá még több vaj, attól lesz selymes a mártása.
4. A megmaradt vajon cukrot karamellizálunk, megpároljuk rajta a répát kortynyi vízzel, fedő alatt, a végén fahéjat szórunk rá.

Ismét

2011-01-19T06:15:00.000-08:00

Boldog új esztendőt. Jót bármikor lehet kívánni, boldogat is. Eltelt jó pár hét, túl vagyunk pár betegségen, egy gyors és meglepetésekkel teli karácsonyon, egy ötnapos, őrségi teljesen kikapcsolós gyerekes-barátos-családos szuper szilveszterezésen, iskolába visszarázódáson, megkésett cipőkötés-tanításon, jó pár nyitott ablaknál (nem)alvós -közben figyeljük, kap-e levegőt a pici- éjszakán, egy kiadós szelektáláson, egy fantasztikus Olimpiás vacsorán és egy kiállítás megnyitón.
Újra főzök is, alkotni is próbálok, már amikor nem egy épp elindulóban levő még nem 11 hónapos után rohanok. Már két lépés fixen megy, mint ahogy a bármit azonnal a szájba vevés is, tusfürdőtől a radíros végű ceruzán át a földre hullott kenyérmorzsáig. A vezetékeket előszeretettel rágcsálja és bármilyen könyvet bárhonnan leránt. Mondjuk a lakásunknak kevés olyan pontja van, ahonnan nem könyvet ránthat karmagasságból magára.

Bemelegítésül pár kép az év végi ködös Kercaszomorról.

Boldog karácsonyt

2010-12-23T20:51:00.000-08:00

Fotó: Dolce Vita

Gyertyafényes, csodaváró, áldott, szép karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak.

Zsigmond rajza (2009)

Gyors semmiségek

2010-12-22T13:51:00.000-08:00

Egy ideje rendszeres elfoglaltságommá vált a tolltartóban lévő ceruzák hegyének rendben tartása. Valahogy mindig reggelre hagyom, félálomban tekerem őket a hegyezőben, bosszankodom, ha beletörik a hegye és pontosan tudom, hogy előző nap volt-e ihletése a fiatalúrnak képregényt vagy sűrűn díszített rajzot készíteni, avagy sem. Vízhólyag jelzi, ha volt. Többször eszembe jutott, hogy ezekből a színes forgácsokból készítek valamit. A színes végű fatekervények és az apróra faragott ceruzabelek is használhatók. Így születtek ajándékkísérőként illetve képeslapként újjá. Pár perc alatt készíthetünk egyedi kedvességet, általában otthon lévő kellékekből. Variálni a végtelenségig lehet. Bármelyiket.

Elkészítés

Forgácsos:
A nem színes oldalakat egyenként ragasztóstifttel bekenjük és erősen a papírra nyomjuk. Körülötte fehér ceruzával díszítettem.

Ceruzabeles:
A hegyezéskor keletkezett ceruzabelet a papírra tetszés szerinti formában felkent ragasztóba szórjuk, így csak ott marad meg rajta, ahol előzőleg beragasztóztuk. A fehér pöttyöket utána tettem rá fehér kontúrozóval.

Gingerbread figurás:
Tetszőleges mézeskalács figurát rajzolunk sötét filccel elő, ezt díszítjük fehér kontúrozóval vagy fehér lakkfilccel/ceruzával/zselés tollal.

Ajtókoszorú

2010-12-17T04:45:00.000-08:00

Íme a harmadik koszorú, egyben búcsú is a régi, kopottas ajtónktól. Igen, a képen még ő látható. Az új is nagyon sok fényt enged be, viszont semmi hideget, ami nem egy hátrány a földön csúszó és mászó picivel. Egyetlen gondom az új ajtóval, hogy nem tudok rá koszorút tenni. De azt hiszem ez sem lesz sokáig így.
Jelentem, az első adag mézes kisült. Nagyméretűeket is díszítettünk Zsigmonddal az osztályába is, így lett vörösáfonya-cserepes házikó, szezámmaggal fehérített szárnyú angyal és csillagánizzsal, szegfűszeggel kirakott csillag is, hogy csak párat említsek.
Most indulok a karácsonyi ünnepségükre, ahova hóember jelmezt kellett rittyenteni, meg apa jelmezt (szerencsére, mert ha pásztor lett volna, nem tudom, honnan szerezek megfelelő öltözetet). Az apajelmez további előnye, hogy hajlandó felvenni gombos inget, hiszen az Apa mindig olyanban van. Egész évben maximum még egyszer hajlandó erre, illetve az iskola kezdetétől még az ottani ünnepségeken. Pedig nagyon jól áll neki.

Készülődés

2010-12-14T01:46:00.000-08:00

Visszaszámlálás. Végérvényesen elkezdődött a Készülődés. Fellőttem az alkotó rakétákat, már két nagy adag tészta várja, hogy kinyújtsam és süssem, áznak mindenféle levek, fűszerek, hogy majd jobbnál jobb nedű legyen belőlük, gyűlnek a kincsek, melyekből újabb kincsek lesznek. Az asztal kihúzva, hogy nagyobb legyen a hely az alkotásnak. De eddig egyenlőre a nagyobb pakolófelület funkcióját töltötte be (értsd: állandó kupi).
Persze segítene, ha fellőhetnék egy pontosan kiszámítható etetés-alvás rakétát is, nem beszélve az iskolábólidőbenelhozás faktorral, no meg a farkasordítóhidegbenkivigyük-eagyereketbabakocsivalamásikért tényezővel.
Sebaj, továbbra is a stresszmentes készülődés a cél. Arról már letettem, hogy a tökéletes karácsonyt próbáljam megvalósítani. Nem akarom mindenáron olyanra és pont olyanra megcsinálni agyszüleményeimet, emilyennek megálmondtam, mert ilyenkor van a végcél előtti napokon át nemalvás, s még akkor sem biztos, hogy elégedett leszek az eredménnyel. Szóval evvel már megküzdőttem, ezt idén nem játszom.
A Készülődés elindult.

Szendvicsebéd

2010-12-09T04:13:00.000-08:00

A vasárnapi vendégségből megmaradt egy egész sült csirke. Nem tudtam jól eltalálni a kapacitást, de szerintem nem is könnyű, ha a 7 főből 3 gyermek. Éppen lehettek volna rettentő éhesek is. Valahogy bennem van, hogy inkább több legyen, mint kevés. A csirke sok lett, a desszert kevés.
Így történt, hogy a csirkét a hét közepéig más-más ételbe csentem bele. Legnépszerűbb a leves-szendvics ebédpárosítás volt. Egyik nap pirítós kenyérrel, mustárral, rukkolával, sült paprikával és majonézzel, másik nap pedig a következő variáció. Ebbe belekerült a frenetikus currys tojáskrém maradéka is. Egy gyorsan elkészíthető levessel (pl. sütőtök, frankfurti vagy paradicsom) nem is kell más ebédre, vacsorára.

Hozzávalók (személyenként):
2 szelet szikkadt kenyér megpirítva
1/4 avokádó hámozva és felszeletelve
1 evőnakál tojáskrém (maradék, ennek hiányában majonéz vagy mustár)
sült csirkemelldarabok
1 evőkanál majonéz
1 salátalevél
frissen őrölt feketebors

1. Az egyik szeletet megkenjük a tojáskrémmel, a másikra majonézt kenünk és rátesszük a salátalevelet.
2. Ráhalmozzuk a csirkedarabokat és az avokádót, megborsozzuk és összeborítjuk a másik felével.

A kakasos nyalóka békés célú felhasználása

2010-12-02T22:45:00.000-08:00

Amikor a szombati koszorúkötésre készültem és kipakoltam az összes fellelhető kincset a kamrából a tobozoktól a masnikon át a gyertyákig, ráleltem egy kis műanyag dobozra, amibe disznó módon a Zsigmondtól elcsent cukorkák kerültek. Igazi fogzabáló cukrok, nyalóka, ilyesmik. Szavatosságuk lejárt, az amúgy üvegszerűen áttetsző, piros vásárfia megviaszosodott, a gumicukrok megkeményedtek. Első gondolatra ment is volna a szemétbe, ha épp nem koszorúkötésre készülök. Így kaptak még egy esélyt. A gyerekszoba ajtón. Nehéz volt megértetni, hogy ragasztós mindegyiknek a háta, jobb, ha nem viszi oda a széket, hogy egyesével lelegelje, de végül sikerült.
Ha kedvet kaptunk hozzá próbálkozhatunk egyesével becsomagolt cukrokkal (pl. selyemcukor), savanyú cukrokkal vagy akár pillecukorral. Ha jó magasra tesszük nem kaphatnak fogszuvasodást. Jó kísérletezgetést!

Koszorú, koszorúk

2010-12-02T06:30:00.000-08:00

Hétvégén koszorúkészítés zajlott. Kalákában, rettenetesen élveztem. Bemelegítésnek forró tea, sütik, pogi és finom kávé, beszélgetés. Aztán egy kábé 10 méteres asztalnál kötés, ragasztás, közben csevej, tisztára, mint a fonóban. Csak az éneklés hiányzott. Eredmény: egy adventi, egy ajtó és egy ráadás koszorú. Köszönet Dorottyának a szervezésért, vendéglátásért.

Idén elég hosszú az advent, nem baj, ha csak a mostani vasárnapra készül el, az sem, ha nem adventi koszorúval csak gyertyákkal készülünk. Lényeg, hogy teremtsünk alkalmat a meggyújtásra, elcsendesedésre. Hogy legyen pár perc, amíg befele figyelünk. Készülve a fény eljöttére, a feltöltődésre az újjászületésre.

Idén ilyen lett az adventi koszorúnk. Jön majd kép a többiről is.

Siegfried galuska

2010-11-28T12:36:00.000-08:00

Magdi dédinél ettem először. Szeretem, mert gyors, könnyű és kicsit más és egyszerűbb, is mint a szokásos, morzsás-grízes változat. Tehetünk rá tejfölt és por- vagy vaníliás cukrot, lekvárt. Most még meg is futtattam egy vajon, hogy kérgesedjen. Az eredmény: belül lágy, kívül kissé roppanós állag. A tetejére házi vaníliás cukor került, amit úgy készítek, hogy a kikapargatott vaníliahéjakat robotgépben összetöröm és összekeverem kristálycukorral. Így szép barna pöttyös, vanília ízű cukrot kapok, bármibe tehető, jobb, mint a zacsis. Persze lehet egész rudakat is aprítani, nálam általában a belseje crème brûlée-ben végzi.
Kivételesen a túró és a tejföl is termelői (valkói és csomádi), Szentendre határában egy lakókocsiból árulják, különlegesen jó volt mindkettő. Az utóbbira kiskanállal jártam rá, még szerencse, hogy nagy kiszerelést vettem.

Hozzávalók:
25 dkg túró
4 tojás
6 púpozott evőkanál liszt
vaj a kérgesítéshez
tejföl
vaníliás cukor vagy porcukor
só

1. Egy tálban összekeverjük a tojásokat a liszttel és hozzáadjuk a túrót. Villával jól elkeverjük, ha van időnk, állni hagyjuk kicsit, ha nincs, akkor nem.
2. Sós, lobogva forró vízbe a masszából evőkanállal galuskákat szaggatunk és kifőzzük. Picivel tovább, mint ahogy feljön a tetejére (én mindig szétvágok egyet, akkor jó, ha lágy, de nem esik szét).
3. Egy serpenyőben vajat olvasztunk, erre szedjük rá a lecsepegtetett galuskákat és mindkét oldalán odakapatjuk. Ez a művelet szimultánban végezhető a kifőzéssel, amíg a második adagot szaggatjuk, pont készre kérgesedik az első.
4. Tejföllel és valamilyen cukorral vagy lekvárral tálaljuk.

Paradicsom duplázva

2010-11-19T09:36:00.000-08:00

Tegnap, hogy így hirtelen beborult a gyönyörű tavaszias napok után, a legnyáriasabb kedvenc következett. Igen, a paradicsom. És hogy jobban hasson, rögtön dupláztam, hogy még intenzívebb napfényízt kapjak. Az eredmény nem maradt el, ma egész jól sütött, nem?

Hozzávalók (személyenként):

1 paradicsom

3 szárított paradicsom

petrezselyem

só

bors

citrom

olívaolaj
(esetleg kapribogyó)

1. Felszeleteljük a paradicsomot karikákra és kockákra vágjuk a szárítottat. Tálra rendezzük, sózzuk, borsozzuk.

2. Facsarunk rá citromot, meglocsoljuk olívaolajjal, rászórjuk az aprított petrezselymet.

Sütőtökös guba és egy év

2010-11-15T01:40:00.000-08:00

Épp egy éve, egy álmatlan bostoni éjszakán, 38 emelet magasban kezdtem el írni ezt az oldalt. Mindenről, ami a déli széllel jön. Merthogy ilyen vagyok, jön valami, lelkesedem érte, aztán, jön valami újabb, azért is. Mert örülni valaminek jó, örülni valakivel még inkább. Mert "aki másokat felüdít, maga is felüdül" (Péld. 11:25). Ez volt a cél, remélem, ez sikerült.

Köszönet a látogatásokért és a megjegyzésekért. Az évforduló alkalmából kedvenceimből alkotok a héten. Rögtön a következőt, ami egy szuperül sikerült baráti hétvégézésről hazatérve született. A sütőtököt mostanában félve hámozom egy csúnya baleset miatt, amikor is a hámozó beleszaladt a körömágyamba, ezért javaslom a magunktól elfele pucolást vagy a héjastól sütést. A tök feléből püré lett Annának, a másikból pedig kompót. Cukor nélkül, egy fahéj rúddal. Az édességet a vaníliával és cukorral forralt tej adta, evvel öntöttem le a gubát, illetve a karamellréteg a torta alján. Merthogy borított tortát képzeltem, de nem zárt jól a kapcsos alj, ezért a finom karamell egy része sütés közben kicsöpögött és szép szürke füst formájában távozott a sütőből. Így megvártam, amíg kihűl és beszívja a sütőtök. A mascarponét szintén nem édesítettem, nekem így jobban kijött a fahéj íze. Bátrabbaknak ajánlom, aki idegenkedik, főzzön előbb egy picit cukros fahéjas kompótot, esetleg turmixolja össze kis tejjel. Fenséges. Ha bejött, lásson hozzá a gubának is.

Hozzávalók:
4 szikkadt kifli
6 dl tej
fél sütőtök hámozva, kockázva
1 fahéjrúd
2 evőkanál vaníliás cukor
1/2 rúd vanília (én a vaníliás cukorban állottat használtam)
10 dkg mascarpone
fahéj
5 evőkanál cukor
vaj a forma kikenéséhez

1. Karikára vágjuk a kifliket és feltesszük főni a tejet 2 evőkanál vaníliás cukorral valamint a vaníliával.
2. Száraz serpenyőbe teszünk 5 evőkanál cukrot és hagyjuk, hogy karamellizálódjon. Vajjal kikent tortaformába öntjük, nem baj, ha nem vonja be egyenletesen. Válasszunk nem kapcsos formát.
3. A sütőtökkockákat egy rúd fahéjjal és annyi vízzel, amennyi ellepi félpuhára főzzük. Majd csak a tököt a karamellrétegre rendezzük.
4. Öntsük le szitán a kiflikarikákat és halmozzuk a tökrétegre. Előmelegített 200 fokos sütőben süssük 20 percig.
5. Borítsuk ki (nem fog összeállni, ne aggódjunk) és hagyjuk kihűlni.
6. Keverjük ki a mascarponét a fahéjjal és tálaljuk a tökös gubával.

Kétsajtos sütőtökös torony pirított pucér dióval

2010-11-10T03:43:00.000-08:00

Régi kedvenc párosításom a kékpenészes sajt dióval. Ehetjük salátába téve, krémnek kikeverve, körtébe töltve. A sütőtökszezon kellős közepén nem lehet nem kipróbálni a sülttökös és sültcéklás verziót. Elkészítése macerásnak tűnhet, akinek nincs kedve vele bajlódni, csináljon belőle salátát. Az ízek az összetördelt, tépkedett hozzávalókkal is érvényesülnek, így gyorsan összedobhatunk belőle egy igazi, őszi vacsorát.

A puha sütőtök édességét fokozza a sült cékla, diósságát pedig a pirított és ruhájától megfosztott, krémes dió. Remekül passzolnak a semleges ízű mozzarellával és az intenzívebb kéksajttal. Minderre a balzsamecetes öntet felel. Telt színek és ízek, igazi őszi (elő)étel.

Hozzávalók:
1 hosszú nyakú sütőtök
2 nagyobb cékla
2 golyó mozzarella
10 dkg kék típusú sajt
1 nagy marék dió
1 evőkanál balzsamecet
1 evőkanál méz
3 evőkanál dióolaj
só
frissen őrölt bors

1. Csomagoljuk alufóliába a céklákat és előmelegített, 200 fokos sütőben süssük meg (nagyságtól függően 40-60 perc alatt). A sütőtök nyakából 2,5 cm-es szeleteket vágunk és egy tepsin elrendezve betoljuk a céklák alá a sütőbe. Puhára sütjük.
2. Ezalatt száraz serpenyőben megpirítjuk a diót, majd mikor már kihűlt, ledörzsöljük róla a barna héját. Kikeverjük az öntetet először a balzsamecetből és a mézből, majd sózás, borsozás után hozzákeverjük a dióolajat is.
3. Pogácsaszaggatóval kört vágunk ki a sütőtökből és ellenőrizzük a vastagságát. Eszerint szeleteljük fel a mozzarellát és a céklát. Toronyba rendezzük, figyelembe véve az ízek intenzitását (egy réteg cékla mellé két réteg tököt tegyünk). Rámorzsoljuk a kéksajtot és megszórjuk a dióval. Végül meglocsoljuk az öntettel.

Édes-sós befejezés, avagy szőlős-parmezános morzsatorta

2010-10-25T11:11:00.000-07:00

Írhatnám, hogy csak bátraknak, de nem teszem. Ezt még pár hete, a DG receptversenyére készítettem. Tényleg nem vagyok édesszájú, sokkal szívesebben eszem még egy salátát vagy egy jó levest édesség helyett. Talán ezért is foglalkoztat annyit a nem édes desszert (??? ez nem paradoxon?) illetve az édes-sós ízkombináció. Nem mindig tud az ember sajttálat összeállítani, ilyen esetekre kísérletezem evvel a sokak számára fura ízkombinációval. Jelentem: nem sikertelenül. Régóta sózott kesudióval szórjuk meg Nigella mézes semifreddóját, fenomenális. A lenti szőlő-parmezán kombinációt sem kellett másnapig tartogatnom.

Hozzávalók:
2 dl víz
8 dkg cukor
fél rúd vanília kikapart magjai (csak a magok)
1 kiskanál őrölt kardamom
fél dl tokaji aszú
60 dkg megmosott, lecsipkedett, nagy szemű szőlő
10 dkg reszelt parmezán
12 dkg liszt
10 dkg vaj
3 evőkanál cukor
1 csipet só

1. A vizet összeforraljuk a cukorral, a vanília kikapart magjaival és a kardamommal. Azért nem tesszük bele a vanília többi részét, nehogy túl intenzív legyen az íze az ételben. Amikor már teljesen feloldódott a cukor és rotyogott is rövid ideig a szirup, beleöntjük az aszút, majd egy perc múlva a szőlőt.
2. Lassú tűzön gyöngyöztetjük 4-5 percig, majd levesszük a tűzről és állni hagyjuk.
3. Eközben összemorzsoljuk a reszelt sajtot a liszttel és a vajjal, majd a cukorral és a sóval.
4. Tűzálló tálba tesszük a szőlőkompótot és ráhalmozzuk a morzsatésztát. 180 fokra előmelegített addig sütjük, amíg kis színt nem kap, nagyjából 20-25 percet.

Nagypapám fokhagymás szelete

2010-10-05T10:13:00.001-07:00

Apai nagypapám főleg az alapanyagok beszerzésével vette ki részét a háztartásból. Amikor csak tehette pecázni ment. Ilyenkor -jó kapás esetén- egy időre ellátta a családot hallal, sőt még a mélyhűtőbe is jutott. Arra is emlékszem, hogy amikor egy zárlat miatt leégett a fél lakásunk és náluk laktunk, ameddig rendbe nem hoztuk a mienket, minden reggel megkérdezte: "Mit kértek reggelire? Tejeskávét vajas-mézes kenyérrel vagy kávés tejet vajas-mézes kenyérrel vagy tejeskávét mézes-vajas kenyérrel, esetleg kávés tejet mézes vajas kenyérrel?" Igaz, csak nyolc éves voltam akkor, de olyan viccesen kérdezte, hogy huszadszorra is jóízűen tudtam rajta nevetni. Néha ebédre készített nekünk fokhagymás szeletet. Ez az ő reszortja volt, ezt csak ő csinálhatta. Marhahús szeleteket sütött meg, (csak gyanítom, hogy zsíron), majd felöntötte vízzel és sok fokhagymagerezd kíséretében fedő alatt párolta puhára. Legjobban a számban szétmálló sült-főtt fokhagymákat szerettem és a végén friss kenyérrel kitunkolni a szaftot. Sosem néztem, hogyan készíti, remélem nagymamám emlékszik még rá.
Nem volt sok időm ebédig, így sertéscombot vettem a hentesnél, abból próbáltam feleleveníteni a receptet (kellemetlen lesz, ha legközelebb marhahúsból készítem és kiderült, pont ugyannyi idő alatt megvan, mindegy). Köretnek krumplit főztem, mert Bé otthon dolgozott, és gondoltam kedvezek neki kedvenc párosításával, de hogy ne legyen unalmas és nem utolsó sorban azért, hogy magamnak is kedvezzek, jó adag mustárral dobtam fel a köretet.

Hozzávalók:
4 vékony szelet sertéscomb
10 gerezd fokhagyma (lehet több is:)
vaj
1 ek olívaolaj
0,5 dl száraz fehérbor
70 dkg kifliburgonya
2-3 evőkanál bajor mustár (magos édes mustár)
só
frissen őrölt bors

1. Hámozzuk meg a burgonyát és hosszában harmadoljuk fel. Főzzük meg forró, sós vízben, majd szűrjük le. Egy magas falú tálba tegyük, hogy könnyen összerázhassuk a mustárral.
2. Tegyünk rá 2 evőkanál vajat késsel feldarabolva, hogy mindenhova egyenletesen jusson, valamint 2-3 evőkanál bajor mustárt. Óvatosan rázogassuk a tálat, hogy a vaj és a mustár egyenletesen lepje be a krumplikat. Sózzuk és borsozzuk.
3. Diónyi vaj és az olívaolaj keverékén süssük meg hirtelen az előzőleg megborsozott hússzeleteket. Ha nem férnek el, akkor több részletben süssük meg.
4. Öntsünk a forró serpenyőbe fehérbort, hogy felszedje a letapadt darabkákat, forraljuk kissé el, majd tegyük vissza a szeleteket. Engedjük fel kevés vízzel és fedő alatt pároljuk puhára.

Szőlő falatok

2010-09-27T22:45:00.000-07:00

Az úgy volt, hogy ultramázlista lévén 11 napot voltam tavaly Milánóban design ügyből kifolyólag. Szinte mindig ugyanabban a hangulatos, ízig-vérig olasz étteremben vacsoráztunk. Napközben csupa érdekes dolog, kiállítás, felfedezés, rohanás és művelődés, este pedig szíves fogadtatás a legközelibb kisvendéglőben. Remek ételek maradtak meg emlékezetemben, némelyiket megfelelő alapanyag híján elég nehezen lehetne reprodukálni. No meg a tapasztalat, igen sokat kéne gyakorolni ahhoz a focaccia-hoz, amit ott ettünk. Vacsora után gyakran választottuk a Grana Padano-balzsamecet-méz hármasát, mely egyszerre sajttál és desszert. Ezt egészítettem ki az éppen aktuálisan palettán lévő szőlővel. Beszélgetésekhez falatozni, vagy vacsora után levezetésképpen ideális. Egyszerű, érdekes és nem szokványos párosítás. Tessék bátran kipróbálni.

Hozzávalók:
Grana Padano
Jó minőségű balzsamecet
Méz
Szőlő

1. Egyenlő mennyiségű mézet és balzsamecetet öntünk egy tányérban, ne is keverjük össze, szép az, amikor a két anyag találkozik.
2. Ebbe mártogassuk a sajtforgácsokat és a szőlőszemeket.

(A recept megtalálható a diningguide.hu receptversenyén.)

Szedres borzselé

2010-09-20T14:29:00.000-07:00

Még évekkel ezelőtt, mikor Zsigmonddal otthon voltam, gyakran leültem papírral és tollal a kezemben a Spektrum TV elé, hogy Jamie Oliver és Nigella receptjeit leírjam. Azóta legtöbbjük már megjelent nyomtatásban, sokuk meg is van a polcomon, de az akkor leírt ételeket ma is a rongyos szélű papírról, címszavakban jegyzetelt receptekből főzöm. Egyrészt megszokásból, másrészt azért, mert így még véletlenül sem ragaszkodom a legépelt mennyiségekhez, hiszen a műsorban csak a legritkább esetben közölnek pontos mennyiségeket. Egy ilyen alkalommal szerettem bele Nigella "Feslettpiros málna sárgamézzselében" nevű költeményébe (legalábbis így szerepel akkor jegyzeteimben). Nincs épp málnaszezon, viszont a piacon szép szedret kaptam és az esti vendégségre pedig valami könnyű desszertet szerettem volna. A borzselé jó választásnak bizonyult, kis guglizás után kiderült, hogy a jól hangzó zselének van szedres változata is. Ebből a receptből indultam ki, és egész jó dolog kerekedett ki belőle. A dolog még annyiban különleges, hogy most használtam életemben először zselatin lapot. Eddig mindig váltogattam a mértékegységeket lapból kanálra, de sosem voltam elégedett a végeredménnyel, valahogy a porral mindig szemcsés maradt. Most meg nem akart megdermedni, végül egy kis mélyhűtőzés segített. Ha próbálkozunk vele, előző este vagy aznap reggel készítsük el, mert nem elég sima hűtőben 4 óra a megfelelő állag eléréséhez, a gyors mélyhűtés pedig nem tesz jót a pohárnak. Ráadásul a kicsapódó párától nem lehet látni a szép végeredményt, hogy bizony a szederszemek lebegve dermednek meg a fanyar-édes sárgamuskotályban. Kis tejszínnel bolondítsuk meg kanalazás közben.

Hozzávalók (6 adaghoz):
30 dkg feketeszeder
5 zselatinlap
6 dl sárgamuskotály
1,5 dl víz
1/2 citrom kifacsart leve
10 dkg cukor

1. A megmosott szedret poharakba osztjuk és hideg vízbe áztatjuk a zselatinlapokat egy külön tálkában.
2. A bort, a vizet felfőzzük a cukorral és a citromlével, közben kavargatjuk, hogy feloldódjon a cukor. Forrás után vegyük le a tűzről. Ezalatt csavarjuk ki a zselatinlapokat és egy kis tálban merjünk rá a forró borból. Keverjük simára, majd öntsük vissza a többi borhoz és keverjük jól el és hagyjuk kicsit hűlni.
3. Osszuk szét poharakba, mindig csak picit adagolva, hogy minden pohárba egyenletesen jusson. Tegyük hűtőbe legalább 5 órára.

Falusi húspástétom

2010-09-16T09:07:00.000-07:00

Mindig éhes leszek, ha szakácskönyvet lapozgatok, de méginkább, ha egy regényben igazán jó gasztrobetéteket olvasok. Akkor egyszerűen falom a történetet, sokszor le sem teszem a végéig. Ilyen volt az Ötnegyed narancs vagy a Szederbor Joanna Harris tollából. (Mondjuk plasztikusságban Émile Zola Párizs gyomra számomra verhetetlen.) A francia konyha rajongójaként nem meglepő, hogy kedvenc szakácskönyveim közé tartozik Harris mindkét szakácskönyve (ez és ez). A kék borítósban találtam az alábbi receptet, melyet a hentes állandó "kicsit több, maradhat?" kérdése miatt hangyányit eltérő arányokkal készítettem el. Ezt közlöm most, legközelebb az enyém is másmilyen lesz, attól függően, hogy milyen kedve lesz a sarki hentesnek:-)
A recept eredetileg 6 személyre szól, ez nagyjából áll is, ha előételként tálaljuk. Adható könnyebb főételnek, különösen vacsoravendégeknek, friss kenyérrel és zöldsalátával. Ilyenkor inkább 4 személynek elég az adag. Előre elkészíthető, a vendégség napjára csak a körítés marad.
Vigyázat, eteti magát.

Hozzávalók:
25 dkg megtisztított csirkemáj
45 dkg szeletelt bacon
60 dkg felkockázott sertéshús
25 dkg darált sertéshús
2 kisebb vöröshagyma finomra vágva
2 tojás
1/2 csokor petrezselyem aprítva
4 szál kakukkfű lecsipkedett levele
só
frissen őrölt bors

1. A sütőt előmelegítjük 160 fokra. Kibélelünk bacon szeletekkel egy kb. 22x11 cm-s pástétomformát (vagy őzgerincet) és elteszünk annyi szeletet, amennyi a tetejét befedi majd.
2. Elkaparjuk a csirkemájat és felszeleteljük a maradék bacont. egy tálba tesszük mindkettőt a kockázott és darált sertéshússal, a hagymával és a felvert tojásokkal, zölfőszerekkel egyetemben. Sózzuk (de csak óvatosan a bacon miatt) és őröljünk rá borsot és alaposan keverjük össze (én kézzel szeretem gyúrni).
3. Kanalazzuk a masszát a kibélelt formába, picit lapogassuk el, hogy mindenhova egyenletesen jusson és hajtogassuk a bacon széleit a tetejére, majd borítsuk a maradék bacon szeletekkel.
4. Süssük másfél órán keresztül, majd kivéve fél órát hűlni hagyjuk. Ezután óvatosan öntsük le róla a szaftját, ami felhasználhatunk más húsételhez. Tegyünk a pástétomra súlyt és sajtoljuk újabb másfél órán keresztül.
5. Ha nem akarjuk sajtolni, akkor egyszerűen még melegében kiborítjuk egy tálra és mikor kihűlt felszeleteljük.

Tündérkert baba-mama kávézó

2010-09-13T22:43:00.000-07:00

Vasárnap új kisgyerekes hely nyílt a Városmajorban. A Tündérkert baba-mama kávézó hétfőtől csütörtökig várja 9 és fél 1 között a kismamákat/papákat, nagyszülőket. Lesznek időről-időre programok, van játszószőnyeg, csúszda, libikóka, gyermekfelügyelő, lehet mindeközben kávézni, beszélgetni. Ideális beltéri játszótérnek is, rossz idő esetén. Az igényekhez igazodva reggeltől ebédig friss péksütik, gyümölcspépek, babaételek lesznek az étlapon. Változatos programok piciknek, szülőknek: lesz Tündértánc, Cérnahang, Nők klubja, Lélek tükre és lesz Nemzetközi nap is, ahová az itt élő külföldiek is tudnak csatlakozni, idegen nyelven beszélő óvónéni segítségével. A programokat érdemes figyelni, igyekeznek minden témát korosztályonként körüljárni, ha például gasztronómiáról beszélgetnek a szülők, játékkonyháznak a picik vagy a beöltőző sátorban tobzódnak, amíg a felnőttek a divatbemutatót nézik. Kicsit reklámszagú lett, nem annak szántam.

Nagyon jó kezdeményezésnek tartottam, ezért elmentem a megnyitójára. Jó hangulatú, önfeledt játék volt, kézműveskedéssel, tánccal, zenével. Természetesen Annával mentem, aki kenguruban a mellkasomon mindenáron a kamerát akarta rágogatni, így csak pár képeket sikerült készíteni. Remélem kedvcsinálók.

Első

2010-09-12T22:37:00.000-07:00

Az elmúlt hét legfontosabb eseménye: végre kibújt Annicsek első foga. Már 6 hetes korában azt gondoltam, már mindjárt áttöri az ínyét, de csak a hét közepén koccant meg rajta a kanál. Épp vendégségben voltunk Sári babánál, aki 9 nappal idősebb Annánál (apukája pedig eggyel kevesebb nálam). Anna pont akkor kapott tőlük egy szuper nézegetős-morzsolgatós könyvecskét és egy fogkefét ajándékba. Tökéletes időzítés :-) Amúgy tünemények voltak, érdeklődve nézték egymást és nagyjából egyszerre aludtak, így Anival még ebédelni is tudtunk nyugiban. Szuper babák.

Elsős

2010-09-01T21:16:00.000-07:00

Elmúlt ez a nyár is és végérvényesen iskolásak lettünk.

Tavaly az amerikai iskolaelőkészítőnél -amit Zsiga csak iskola kikészítőnek hívott- elmorzsoltam pár könnycseppet, mikor hátizsákjával első reggel odaállt az iskolabusz mellé. Nem tagadom, most is meg-megálltam a ceruzaválogatás és füzetborítás közepette, bevillantak az elmúlt évek mozaikdarabkái. Az átlátszó tapéta aztán gyorsan visszarántott a valóságba, hihetetlenül bosszantott, ha aláment egy légbuborék, és nem akart kijönni. Ez sokszor megesett, játszottam vele, mint a buborékos fóliával, csak ez nem akart kidurranni. Az utolsó darabokra egész hatékony módszert sikerült kifejlesztenem. Aztán a szülőin láttam, hogy kapható készen olyan borító, aminek csak a vége ragacsos és borítás után méretre vágható. A matematika doboz is kisebb lett, még plusz 3 gyufásdobozt kell hozzáragasztani, így összesen 9 rekeszes kis fiókos szekrényke lesz a végén. A környezetfüzetet sima és vonalas füzetből kellett laponként összerakni, még véletlenül sem estek egybe a gerincén a lukak. Megküzdöttem vele, mert véletlenül előbb kötöttem be, és csak később jutott eszembe, hogy ez egy különleges darab lesz. Kifelejtettem viszont a tornafüzetet (!). Amúgy a többi (és az tényleg nem kevés) felszerelés rendben volt, ceruzák egyesével benyesve a monogramnak, ecsetek, számolópálcika, logikai készlet, ilyesmik. Majdnem kihagytam a felsorolásból: reggel abszolváltam a rohanásban még egy nyakba akaszthatós zsebes törölközőt is. Azt gondoltam, sikerül felkelnem időben, hát nem sikerült, így maradt az utolsó utáni pillanatra. De elkészült, van két zsebe, egyikbe a szappantartó megy, másikba a fogmosócucc (a mienken a fogkefének külön hosszúkás zseb).

Szóval elment.

Újratervezés...

2010-08-31T07:31:00.000-07:00

...újratervezés - ismételgettük sokszor a hirtelen irányváltoztatásunktól megbolondult GPS-t hosszú útjainkon. Ezen a címen szeretnék sorozatot indítani, főleg régi tárgyakról, melyek ismét használatba kerülnek, sokszor új funkcióval felruházva, vagy éppen a régi szerepét betöltve a mai korban, megőrizve a régiek emlékét. Remélve, hogy találtok majd köztük használhatót, gondolatébresztőt. Hiszem, hogy ilyen apró dolgokkal is tudunk tenni mentális és tárgyi környezetünkért. Óvjuk, ápoljuk az emlékeket és teszünk valamit a manapság oly népszerű használdésdobdel irányzat ellen. Igen, ebben is meg kell találni az aranyközéputat, nehogy a végén elárasszon bennünket a rengeteg holmi (tapasztalat). Ilyenkor jön a könyörtelen szanálás. Nem azt mondom, hogy gyűjtsünk mindent össze-vissza, de olyan jó dolog örülni valaminek még egy kicsit. Ha más nem annak, hogy még egy kicsit hasznos lehet valami, és csak később szemét. Lássuk.

Vitorla - nap és eső ellen
Elsőként a kiszuperált vitorlából kialakított nap- és esővédőt mutatnám be, nyaralásunk utolsó állomásán, sógoroméknál (a képen sógornőm és sógorom). Fantasztikus, hogy egy kötéllel és bámulatos csomózási technikákkal szinte mindent meg tud oldani. A vitorla három csiga segítségével húzható fel, ha nincsenek rajta nagy lukak, még az eső ellen is véd. Tűző nap ellen ideális, vízparti nyaralókhoz pedig eredeti, stílusos kiegészítő lehet.
Már csak a vízparti nyaraló hiányzik:-)

Kösz Geri, szuper az ötlet. Jó volt Veletek nyaralni.

Rakottas (nyári verzió)

2010-08-26T23:56:00.000-07:00

A dobjunkbelemindentegytálbaéssüssükmeg ételeket nagyon kedvelem. Az előkészítésén kívül nem is kell mással foglalkozni, legfeljebb avval, hogy időben vegyük ki a sütőből. Télen sokszor készítek ilyet, akkor a hús is külön réteget alkot. Ilyenkor viszont legalább 2 óráig sütöm, hogy a legbelső réteg is omlós legyen.
Ennek a verziónak az ötletét Kriszta adta, amikor még június végén náluk játszottunk és Annáról fantasztikus képeket készített, amiket ezúton is köszönök neki. Ő a csirkét fokhagymásan sütötte ki és mielőtt rátette volna az elősült zöldekre, meglocsolta joghurttal. Nagyon ízlett, így én is kipróbáltam. Kicsit variáltam rajta, nyugodtan tegyük ezt a hűtő tartalma és a család ízlése szerint. A húst borsikafűvel ízesítettem, majdnem készre sütöttem, a fokhagyma most a joghurtba került, a tetejére pedig -a felnőttek kedvéért- rengeteg reszelt sajt. Kitűnő ebéd kerekedett belőle.
A mennyiség akkora tepsihez szól, ami pont befér a sütőbe, azaz elég nagyhoz. De a mennyiségek helyett inkább nézzük, hogy telik a tepsink és aszerint aprítsuk a zöldségeket.

Kösz Kriszta, mindkettőt.

Hozzávalók:
3 nagy csirkemell
8 db krumpli
4 db zöldpaprika
4 db paradicsom
5 fej hagyma
1 nagyobb cukkini, hámozva
6 gerezd zúzott/apróra vágott fokhagyma
2 pohár joghurt
30 dkg ementáli típusú sajt, reszelve
olívaolaj
vaj
provence-i fűszerkeverék (vagy más zöldfűszer)
borsikafű
só, bors

1. A kiolajazott tepsibe szeleteljük a hámozott, nagyobb darabokra vágott krumplit, negyedelt hagymát, hámozott és darabolt cukkinit, és a tetszés szerintire vágott paprikát, paradicsomot. Sózzuk, zöldfűszerrel ízesítjük, borsozzuk, majd előmelegített sütőben sütjük, amíg a krumpli elkezd puhulni.
2. Eközben olívaolajat és kevés vajat olvasztunk egy serpenyőben és kisütjük benne a borsikafűvel megszórt csirkedarabokat. Ahogy megfordítjuk, sózzuk a már kisült oldalát. Ne süssük szárazra, inkább picit hamarabb vegyük ki, úgyis összesül a zöldségekkel a sütőben.
3. Mielőtt készre sülne a krumpli, kivesszük a sütőből, rátesszük a csirkéket, nyakon öntjük az apróra vágott fokhagymával elkevert joghurttal és megszórjuk a reszelt sajttal.
4. Visszatesszük a sütőbe és addig sütjük, amíg szép, aranysárga nem lesz rajta a sajt.

Vargányamáj

2010-08-23T00:57:00.001-07:00

Ha minden évszakban teremne a vargánya, talán tényleg vegetáriánus lennék. De szerencsére nem így van, mert 1. nem örülnénk annyira, mikor megjelenik 2. a bacon és a libamáj hiányozna. Ezért is ért nagy meglepetésként, mikor az előzőekben közölt gombafarigcsálásból visszamaradt, különböző méretű, nem kukacos darabkákat nagyon kevés vajon, hirtelen megsütöttem. Inkább csak átforgattam, folyamatosan kavargatva, gyorsan, majd a tányéron ízesítettem nagy szemű sóval és frissen őrölt borssal. A végeredmény furcsa módon ízében és állagában is emlékeztetett egy jól elkészített libamájra. Ruganyos, mégis omlós, már-már olvadós állagú, selymes, ugyanakkor telt ízű. Biztos a friss só-bors élmény is segített az illúzión, remek volt az összhatás. Tessék bátran kipróbálni.

Hozzávalók:
vargánya
(pici) vaj
nagy szemű só
bors

1. Kevés vajat olvasztunk serpenyőben és rádobjuk a megtisztított, darabolt gombát.
2. Hirtelen, kavargatva, rövid ideig sütjük.
3. Tányérra szedjük, és megszórjuk nagy szemű sóval és frissen őrölt borssal (én mindkettőt fűszermalomból tekertem).

Pirított vargányaszeletek fokhagymás kecskesajttal

2010-08-18T23:40:00.000-07:00

Van már vagy két hete is, hogy a Fény utcai piacról hazafelé indultam. Mindenhol szatyrok lógtak, kezemen, vállamon, babakocsin, mikor vesztemre a kijáratnál balra fordítottam a fejem. Így vettem észre a gombaárus pultokat. Eléggé el vannak rejtve, igazságtalanul. Pedig az időjárástól függően érdekesebbnél érdekesebb gombákkal találkozhatunk. Akkor még "csak" vargánya és rókagomba volt. Szép, nagy fejek, harsanó, feszes kalappal és gondosan (láthatóan recés késsel) lekapart tönkkel. Igaziból a rókagomba miatt álltam meg, anyukámnak gyermekkori ízes emléke. Sokszor ették tojásosan, hús mellé garnírungnak, és mivel névnapja volt, gondoltam meglepem vele.
Aztán nem hagyott nyugodni a vargánya. Szatyromban már ott lapult a fokhagymás kecskesajt, azt gondoltam, készítek hozzá vajban pirított vargányasztéket. (Ilyenkor, eszmélek rá, hogy kriptovegetáriánus vagyok, tulajdonképpen teljesen jól el tudnék lenni hús nélkül is. ) Vettem is gyorsan a nagy kalaposakból is. Otthon azonban hamar kiderült: kezdő gombavásárló vagyok. A recés kaparás feltehetően nem elsősorban tisztítási célokat szolgált. inkább az álcázás volt a szerepe. Sajnos telis tele volt kukacokkal. Így bánatomra szeletelés után jött a farigcsálás, és az eredetileg tervezett vaskos szték egyre vékonyabb és rövidebb lett. Na nem lett attól még rossz, az íze így is finom volt. Azért nagyon remélem, lesz még idén alkalom rá, hogy kipróbáljam, nem hagy nyugodni.
A kecskesajtból a képen láthatónál vékonyabb (vagy ha törik, akkor kisebb) darab kell, nehogy elnyomja a gomba ízét. A balzsamkrém a véletlen szüleménye, de jó választásnak bizonyult, lágyan hangsúlyozza a gomba édeskés ízét. Kitűnő előétel.

Hozzávalók:
vargánya
fokhagymás kecskesajt
vaj
balzsamkrém (vagy hosszan beforralt balzsamecet)
só
bors

1. A megmosott gombát szeletekre vágjuk és serpenyőben a vajon megpirítjuk.
2. Tányérra szedjük, mindenegyikre vékony szelet fokhagymás kecskesajtot helyezünk.
3. Sózzuk, borsozzuk, majd balzsamkrémpöttyökkel ízesítjük/díszítjük.

Epp áfonyatortája

2010-08-14T03:34:00.000-07:00

Először Bloomingtonban ettem, ottlétünk utolsó heteiben, egy vendégségben. Egy könnyű, nyár eleji vacsora befejezéseként egy kedves észt-amerikai házaspár fantasztikus otthonában. Epp, a háziasszony rendkívüli ízléssel rendezte be design klasszikusokkal a minimalista stílusú házat. Télikertjükben, mely egyben második nappaliként is funkcionált, gondosan kikészített fakockák, golyós számoló és régi játékok várták Zsigmondot, hogy ne unatkozzon a vendégség alatt. (Ő hamar felfedezte a házat és megtalálta vendéglátóink lányának háromemeletes babaházát is. Ez lett a katonai hadműveleteinek helyszíne a következő pár órában.)
Jó volna egy ilyen télikert. Nyáron egy behűtött bor mellett ücsörögve nézni a nyírfa leveleit kora este, vagy télen a kandallóban ropogó tűznél habos kakaót iszogatni... hiába, javíthatatlan romantikahajhász vagyok.

Hozzávalók (kb.23 cm átmérőjű tortaformához)
3/4 csésze puha vaj (kb. 12 dkg)
1/2 csésze cukor (kb. 15 dkg)
2 tojás
1 csésze liszt (kb. 14 dkg)
1 teáskanál sütőpor
1/4 teáskanál só
kb. 35 dkg áfonya
fahéj

1. Keverjük össze gépi habverővel a cukrot és a vajat, majd adjuk hozzá a tojásokat.
2. Szitáljuk bele a lisztet, a sütőport és keverjük bele a sót is.
3. Kivajazott tortaformába simítjuk (elég sűrű a massza, ne ijedjünk meg, szépen fel fog emelkedni), és megszórjuk az áfonyával és a fahéjjal.
4. Előmelegített, 180 fokos sütőben 40-45 percig sütjük.

Tipp: a vaj és a tojás is legyen szobahőmérsékletű, így teljesen homogénre tudjuk keverni és nem marad fehér pöttyös a tészta. De ne aggódjunk, ha nincs idő megvárni, míg "felmelegszenek", a sütő majd felolvasztja.

Idill - második felvonás

2010-08-14T03:01:00.000-07:00

Még pár kép, a Szalmaházban töltött nyaralásból. Aztán ismét jönnek a receptek. A napraforgós a pincesoron készült, a többi a birtok szebbnél szebb szegletéről.

Ugye, milyen szép?

Idill

2010-08-11T16:46:00.000-07:00

A júliust a Balaton környékén vészeltük át, összesen négy állomáson. Családdal és barátokkal. Illetve az első hetet "A" tuti nyaralóban. Nem kerestem házat, csak amikor kiderült, hogy a lakásban levő 32 fok, mely sem ventillátorra, sem mindenféle szellőztetős trükkre nem megy sokkal lejjebb. Június végét írtunk ekkor, és már fenyegettek a hőségriadóval. Felmentem egy oldalra, és kb. 3 perc alatt megtaláltam álmaim nyaralóját. Telefon, kedves hangú tulajdonos a vonal túlsó végén. Igen, van szabad hely, picit máskor, de nem gond, emiatt a hely miatt szívesen alakítjuk a programot máshogy. Aztán pakolás és irány Buzsák.
Péntek délután érkezünk, a kulcsot Szántó Anna, a ház tulajdonosa és megálmodója hozza, biciklin. Érkezésünk előtt már a konyhaasztalra készített egy szárított levendulaágakkal körberakott kosárban házi lekvárt és szörpöt, hogy legyen mivel kísérni saját készítésű prószáját, amit nekünk sütött. Fenséges fogadtatás.
Bent igazi provence-i hangulat magyar alapanyagokból. Finom ízléssel alakítgatott és berendezett, jó szobaelosztású kis házikó, hatalmas kerttel, szőlőlugasos verandával, téglákkal kirakott reggelizőterasszal vagy esti borozgatóhellyel (mert napközben odatűz a nap), borospincével és egy fantasztikus pajtával. Ez tényleg a csúcs, deszkáin átszűrődik a napfény és bekukucskál a szellő is, tökéletes hely délutáni szendergésre, olvasgatásra, teázásra. Szalmabálákon vagy rekamién. Itt szoktak filmvetítést is rendezni, gyógy- és fűszernövényekből főzött teákkal és finom kencékkel megpakolt kenyérkékkel és zománcozott lábas gyermekkádban behűtött italokkal.
A ház minden részlete árasztja magából a nyugalmat. Minden a helyén van. A türkiz színre mázolt konyhaszekrény (nem újonnan, hanem eredetiben meghagyva, ahogy az egykori tulajdonos néni lefestette - mintha egy francia újságból vágták volna ki), a műkő mosogató kád rézcsapjai, a bejárati ajtóból átalakított szekrény és a dohányzóasztalként funkcionáló fateknő ugyanúgy, mint a szódásüveg vagy porcelán kancsógyűjtemény. Nem idegen a hímzett konyharuháktól és azsúrozott függönytől a kilimmel takart ülőpárna sem. A veranda eredeti mettlachiburkolata és a bontott téglából kirakott kályha már csak ráadás.
Azt már le sem merem írni, hogy az fejünk mellett egy egész teknőnyi szárított levendula árasztotta illatát, talán ettől és a tökéletesen sötétítő spalettától aludtunk minden nap olyan igazán édeset.
Mindez egy igen takaros kis falucskában található. Nem messze van a falu termálfürdője, Csisztapuszta, retro fíling, strand szélén kukoricatábla, sosincs tömeg, mindig kedvesek az emberek. Szuper, tényleg. Van pincesora is, műemlékileg védett, napraforgótáblával szegélyezett pincékkel, és van galambdúcos tájháza is.
Ha arra járunk, feltétlenül próbáljuk ki a Nyera Csárdát, finom, házias ételekkel, délben napi menüvel (ha jól emlékszem 870-ért). Nem vagyok nagyon rántott hús párti, de ez remek volt, könnyű, ropogós panírral és puha, omlós hússal. A falu előtti (Lengyeltóti felől) Puszta csárda pedig a slow food szerelmeseinek kánaánja. Ötletes, idényhez illesztett menüsor, ahol a körömvirág nemcsak díszítőelemként szerepel. A burgonyakrémleves pirított vargányával és medvehagymaolajjal fenséges, izgalmas volt a vadnyúl is. A franciás salátabár könnyű bemelegítésül szolgált, csak kicsit sok volt a bogarakból a hosszú várakozás alatt. A rendelés felvételét, a felszolgálást és az ételek elkészítését is a tulaj végezte, ezért sajnos a slow food slow service-zel is párosult. Ez persze nem baj, ha az ember úgy készül, mi éppen négy álmos és a hőségtől kimerült gyermekkel voltunk, azt hiszem ez nem az az engedjükelmagunkatésélvezzükamiteszünk állapot. Azért szurkolunk neki, igazán jó hely is lehet belőle.

Köszönjük Anna!

Kajszi lassi bazsalikommal

2010-07-07T12:47:00.000-07:00

Zsigmond nagy barackfogyasztó. Mindegy, milyen fajta. Ha meglátja, rögtön pakol vagy négyet a kosaramba. Így barack mostanában mindig van otthon. Nagy örömünkre kajszi is, ez valahogy hiányzott az amerikai bőséges gyümölcspalettáról. Most találkoztam viszont először a Garabonciás kecskejoghurttal. Sajtjait régóta előszeretettel fogyasztom, most a joghurt is felkerült a kedvencek közé.
A lassi ötlete hamar jött, ízesítőnek a balkonládában magról ültetett lila bazsalikomot használtam a színkombináció miatt. Remek hűsítő ital, jégbe hűtve levesként is tálalhatjuk melegebb napokon.
Zsigmond megkóstolta, neki nem jött be a lila micsoda: "finom, csak a levélkék nélkül kérem a többit". A teszt az teszt, ezért azt javaslom, ha gyerkőcnek is csináljuk, célszerű kétfélét készíteni. Hagyjuk az egyiket simán, a másikba viszont tegyük csak bele bátran a "levélkéket", mert attól lett igazán különleges.

Hozzávalók (2 adaghoz):
2,5 dl kecskejoghurt
4 nagyobb kajszibarack
3 evőkanál méz
6 közepes levél lila bazsalikom

1. Hámozzuk és magozzuk ki a barackokat, majd turmixoljuk simára a mézzel.
2. Adjuk hozzá a joghurtot, majd a bazsalikomleveleket és turmixoljuk tovább. (Így pöttyöseb lesz, mintha rögtön az elején turmixolnánk, ez díszíti.)
3. Ha szükséges, édesítsük, hidegen fogyasszuk.

Visszatértem

2010-07-06T00:39:00.000-07:00

Hosszú hallgatás után ismét itt vagyok. Túl vagyunk egy háztartás felszámolásán, hazaköltözésen, hosszú repülőutakon, bonyolult polcszerelésen (ki mondta, hogy az IKEA szekrény olyan könnyen szerelhető, mint a LEGO???), számos hivatalos papír beszerzésén, úgyis, mint születési anyakönyvi kivonat és TAJ kártya. Talán mindebből ez utóbbi kettő volt a legnehezebb.
Gyerekek élvezik a nagy meleget és hogy még mindig újdonság, hogy itthon vagyunk. Én meg ismét birtokba vettem a konyhát, rendezkedek a lakásban, átalakítok, felújítok (bocs, Bé, még nem is tudod), tele vagyok tervekkel.
Jönnek receptek is, meg más is, de ez legyen meglepetés.

S hogy jól induljon a nap, egy pörgős szám, egészen véletlenül az oldallal azonos címmel.
...
Upsz, problémák adódtak a beillesztéssel, tessék ide vagy ide kattintani.

Utólagosan beillesztem:

MMM, azaz MarhaMáj Mangó salsával

2010-05-20T13:26:00.000-07:00

Az ígért recept. Kicsit megcsúsztam vele, talán már az arányokra sem emlékszem, de nem is fontos igazán, itt tényleg lehet szabadon alkotni. A recept az előzőekben említett piaci nap eredménye.

A máj fagyasztva érkezett haza, másnapig a hűtőben pihent. Ebéd előtt bedagasztottam egy adag kenyértésztát, szépen kelegetett, elég meleg volt aznap. Akkor ért az első meglepetés, amikor felbontottam a becsomagolt májat. Szeletelve volt. Ez részint megkönnyítette a dolgomat (nincs jó éles késem, a máj meg elég érzékeny a nyiszatolásra), részint viszont lecsökkentette a variációs lehetőségeket. Én pont fordított irányban szeleteltem volna. A második meglepetés akkor ért, amikor egy ad hoc szervezésben hirtelen plusz 3 felnőtt és 1 gyermek lett az alig fél kiló májra. Az eredeti elképzelésem, miszerint a hirtelen sült, viszonylag puhára hagyott májat tormás krumplipürével és mangó salsával esszük emígyen a következőre módosult. A tormás kumplipüré betöltődött a kenyértésztába (csak az alakja hasonlított arra a fantasztikus olasz, gombás töltött lepényre, aminek a receptjét epedve várom, remélem eljut ezen kérésem a lepény készítőjéhez:-), a máj köretté avanzsált, a salsa maradt kísérő, de a gyerekekre való tekintettel elmaradt belőle a chili, és mivel sajnos Zsigmond nem szereti a hagymát, ezért az újhagyma is.

Hozzávalók:

1/2 kg marha/borjú máj szeletelve

5 szem krumpli

tej

vaj

2 evőkanál tejszínes vagy 1 evőkanál ecetes torma

só, bors

szerecsendió (elhagyható)

2 mangó

1 kápia paprika

1 lime leve

1/2 marék koriander

1. A krumpliból a tejjel és a vajjal krumplipürét főzünk, sóval, borssal, szerecsendióval és tormával ízesítjük.

2. A mangót meghámozzuk, kis kockákra vágjuk, a kápia paprikát szintén. Meglocsoljuk a lime kifacsart levével, sóval, borssal fűszerezzük és a letépkedett koriander levélkékkel megszórjuk. Gazdagíthatjuk chilivel és újhagymával.

3. A májszeleteket vajon hirtelen kisütjük, nem sokáig, nehogy kiszáradjon. Nem sózzuk, csak borsozzuk. Oldalanként max. 1 percig sül teflonos serpenyőben.

4. A kenyértésztát nagy koronggá nyújtjuk, közepére simítjuk a krumplipürét és felhajtjuk az oldalait szépen körben, a közepe szabadon marad. Forró, kb. 200 fokos sütőben 20-25 percig sütjük.

Kenyértésztának Jamie receptjét szoktam használni, leginkább erre hasonlít, valamelyik otthoni könyvemből vettem, már fejből megy, lehet, nem pont az eredeti aránnyal:

1 kg liszt közepébe teszünk 1 evőkanál sót és 2 evőkanál cukrot, 2 vagy 3 tasak szárított élesztőt(mindkettővel működik) és kb. 6 dl langyos vízzel tésztát gyúrunk belőle. Ha vesz még fel vizet, azt pótoljuk. Folpackkal letakarva duplájára kelesztjük, majd újra átgyúrjuk. Formázzuk (nálunk kenyér, baguette, pizza vagy zsömle készül belőle általában), és formázva újra kelesztjük, de már nem kell a duplájára. Forró sütőben megsütjük, kb. 20 perc kell neki.

Farmers' Market

2010-05-05T07:57:00.000-07:00

Április első szombatján megnyílt ismét a szabadtéri piac. Az itteni Farmers' Market főleg a hangulata miatt éri meg a szombat délelőtti kiruccanást. Nem úgy kell nekiindulni, hogy minden alapanyagot onnan szerzünk be, mert akkor bizony nagyot csalódunk. Tényleg azt árulják, amit a környéken megtermelnek, amit az adott szezon épp árulni enged. Télen is működött egy közeli iskola tornatermében, de főleg kézzel kötött gyapjú dolgokat, lekvárokat, befőtteket árultak. Elmaradhatatlan a kávéstand is, hozzáteszem, szerencsére, mert gyakorlatilag csak itt lehet igazi eszpresszó kávét venni a városban. (A közel 10 hónapos jó kávé hiányának is van eredménye, Bé IGAZI kávégép vásárlását tervezi otthonra, bár nekem kifejezetten jót tett, hogy nem csábított az erős kávé terhesség alatt.)

Április első szombatja napos, meleg nap volt. A következőket elmosta az eső. Piac volt biztosan, a standok fedett helyen állnak, de nem vett rá a lélek, hogy kimerészkedjek. Így, egyenlőre az első piac képeivel szolgálhatok.

Venni végül marhamájat sikerült, termelőtől, fagyasztva. Amish sajtot és különféle saláta- és bazsalikommagokat. Recept is jön nemsokára.

Következzen a képes-szöveges beszámoló:

Házi lekvárok, üvegbúra alól kóstolóval. Anyja és lánya készíti, árulja. Felhívnám a figyelmet a hölgytől jobbra látható Amish nénire. Ők nem szerepelhetnek képen, így nélkülük készítettem a következőt a standjukról. Bé ementáli rajongó, így a kínálatból a Baby Swiss került a kosaramba. Fiatal sajthoz képest erőteljes ízű, kellemes állagú sajt. Az Amish sajtok messze kiemelkednek az amerikai élmezőnyből, legalábbis az indianaiból biztos.

A szalmakalpos fűszeres néni standja következik. Árul különféle salátákat és van nála sóska. Ez gyakorlatilag sehol máshol nem kapható, csak itt a piacon és csak frissen. A fagyasztott sóska műfaja ismeretlen. Állítólag az Aldiban van évente kb. 2 hétig. Természetesen minden salátát meg lehet kóstolni, mielőtt döntene az ember. Mivel a piac vége felé mentem, már csak két nagy kosár tyúkhúrja maradt a friss zöldekből.

Egy palántás stand:

Ebből is látszik, hogy későn értem ki, ekkor már dél körült járt az idő.

A húsosok ártáblája, és egy praktikus közlekedési eszköz gyerkőcökkel.

Ez tetszett a legjobban, gyapjúlabdák és madártollak. A hűtőládában azért lapul némi ehető is.

Nincs amerikai rendezvény megfelelő étel és italvásárlási lehetőség nélkül. Az említett kávés standon kívül van péksüteményes, meleg ételes és van bizony popcornos is. Nem készült kép a virágos pultról, mint ahogy lemaradt a kecskesajtos, a tojásos és a mézes, méhviaszgyertyás is. Nincs még kint, érthető okokból a kedvenc termelőm, akinél magyar (!) TV és bogyiszlói paprika mellett különféle paradicsomok, ujjnyi nagyságú cukkinik és ugyanekkora sárga tököcskék, gyerekökölnyi patiszonok kaphatók. Készült egy kb. 20 másodperces felvétel is a country zenészekről, akikkel a gyerekek csörgőzhetnek ritmusra, miközben egy szakállas bácsi élő papagájt táncoltat és egy őszhajú néni fából készült, kutyát formázó, klaffogó hangszerrel üti mellé a ritmust. Rendkívül szürreálisan hangzik, de nagyon jó hangulatú műsor. Ha sikerül, később bemásolom, egyenlőre a gépem is megijedt tőle.

A piac nagy találkozóhely és különféle társadalmi megmozdulások színhelye is. Aznap épp aláírást gyűjtöttek egy novemberi népszavazása, ami a megyei iskolafinanszírozás megváltoztatásáról szólna. Ezokból szólított meg egy kedves, idősebb hölgy. Gondolkoztam-e már a gyermek iskoláztatásán, és a babakocsiban fekvő Annára nézett. Nem lehet elég korán kezdeni, mondta. Rövid beszélgetésünből kiderüt, hamarosan hazamegyünk, Magyarországra. Erre ő: "Ó igen, akkor beszél is magyarul?" Így folytattuk. Negyvenhét éve él a városban. Ilyen ez a piac.

Anyák másnapjára - fahéjas, aszalt szilvás tejbegríz

2010-05-02T12:30:00.001-07:00

Hogy az ünnep másnap reggel is folytatódjon. Hamar elkészül, kis csavarintás a kedvenc fahéjas tejbegrízemen. Meglephetjük vele magunkat és kis/nagy családunkat is. Ha nem fér bele a reggelbe, akkor az estét tegyük vele kuckóssá.

Hozzávalók (4 kisebb adaghoz):

1/2 liter tej

50 g gríz

2 evőkanál cukor

1 kiskanál fahéj

6 dkg (nem túl kemény) aszalt szilva apróra vágva

méz

mandulaforgács

1. Forraljuk fel a tejet a cukorral, majd folymatosan kevergetve csurgassuk bele a grízt.

2. Adjuk hozzá a szilvát és a fahéjat és főzzük addig, amíg a grízszemek közepe is áttetszővé válik.

3. Vízzel kiöblített formákba töltjük, így akár ki is fordíthatjuk tálaláskor. Öntsünk a tetejére mézet.

4. Díszítésnek aszalt szilvát, mandulaforgácsot használjunk.

Tipp: ha keményebb aszalt szilvával dolgozunk, azt rögtön az elején adjuk a tejhez és együtt forraljuk fel.

Anyák napja alkalmából az aktuális kedvenc képeim is felkerülnek.

Még 6 hetesen (a képet Zsigmond készítette)

Két hónaposan, illetve majdnem 7 évesen

Még mindig :-)

SNC

2010-05-01T06:25:00.000-07:00

Ismét itt. Eseménydús napokat élünk, éltünk. Volt konferencia, vulkán miatt lemaradt és itt maradt résztvevőkkel, mászkálós nappalokkal és vacsorás estékkel. (Mindkét gyermek rendesen viselkedett 3 hivatalos és 3 baráti vacsorán is egymást követő napokon. Ebből az egyik nálunk volt, szuper menüvel, újított előétellel, igyekszem reprodukálni és feltenni hamarosan.)

Az elmúlt két hét -számomra- legnagyobb eseménye mégis az volt, hogy Bé elküldött egy koncertre. Leadott egy nagy anyagot és amint sikerült egy adagnyi tejet összegyűjtenem a mélyhűtőbe, megrendelte a jegyet. Straight No Chaser koncert. A capella fiúkórus. Kettő is van belőle, egy profi (nem ezen voltam) és egy nem annyira profi, mindig változó összetétellel aszerint, kinek sikerül a féléve (csak hallgató lehet tag).

Kép innen.

Hétfő este, gyors etetés, autóba pattanás. Kivételesen beérek 12 perc alatt és ismét kivételesen sikerül a három sávos, egyirányú főúton parkolóhelyet találni és oda hátrafelé szuperül beparkolni. Meleg szél fúj és még teljesen világos van, este nyolc. A színház kívülről tiszta 50-es évek, világító neonok, cserélhető betűkkel kirakott program. Bent minden vörös bársonnyal borított, recsegő hajópadló, nehéz drapériák, sárgaréz kapaszkodó a meredek lépcsőkön. 30-as évek, szépen karban tartva. Lehet sört venni és bevinni a nézőtérre. Egy viccesre megcsinált video vezeti fel a kórust, akiket jelentős rajongótábor követ minden koncertre. Szűnni nem akaró lánysikoly, mikor végre színpadra jönnek a fiúk. Mindegyikük szigorúan szmokingban, csokornyakkendőben. A rapper is és a kosaras is. A show tényleg jó, talán csak Indiana himnuszát és a Hallelujah-t éneklik (majdnem) vigyázban állva. Találtam felvételeket a youtube-on, a karácsonyi koncertjükről, azóta még összeszokottabbak lettek. A felállás majdnem ugyanaz, hiányzott most a jobb szélső fiú. Ő most épp nem hallgató, CD-t árult a szünetben. Az előttem álló lánynak dedikálta is azokat, remegő kézzel nyitotta ki a csomagolást és láthatóan feszült volt, hogy nem lehet a színpadon.

Ilyen volt nagyjából:

Igen, a sikítás is. Ajánlom még ezt is:

és ha még van kapacitás ezt is, kicsit Shrek-es és nyálas, de nekem tetszett (vigyázat, 5 perc 48 másodperc :-)

Teljes feltöltődés. Végig dudorásztam, közben sokat gondoltam kis kórusunkra, akikkel hosszú évekig énekeltünk hasonlókat. Miattuk tettem be hármat a fentiekből. Nekünk is van ám ilyen jó basszusunk :-) Jó volt kikapcsolódni. Rég nem voltam sehol teljesen egyedül.

Ezalatt Anna két órát sírt Bének, és nem akarta elfogadni a cumisüveget (ezért külön büszke vagyok rá), de nem is volt éhes, az egész nem volt több 2,5 óránál. Hiányozhattam neki.

Nagyon kösz Bém, egy hős vagy!

Tavaszi pite

2010-04-09T08:35:00.000-07:00

Gyakran készítek pitét. Mindig sósat. Szeretjük, mert hamar elkészül, előétel, könnyű ebéd vagy vacsora lehet egy kis zöld salátával. A tésztáját (egyenlőre még) nem én készítem. Mélyhűtött leveles tésztát használtam, de a friss változattal még könnyebb dolgozni.

Variálhatjuk kedvünk szerint, lehet húsos vagy vega, kerülhet bele tejszín vagy tejföl, tetejére sajt. Most abból dolgoztam, ami a hűtőben volt. Igazi zöld pite lett.

Tipp a póréhagyma tisztításához: ha a póréhagyma rétegei alatt fekete homokos-földes réteget találunk legkönnyebben úgy tisztítható meg, ha hosszában negyedbe vágjuk és folyó víz alatt kissé meglazítva a rétegeket, kimossuk. Visszarendezve dolgozhatunk tovább a negyedelt pórékkal. Vékonyabbaknál elég, ha felezzük és úgy öblítjük le.

Hozzávalók (kb. 23 cm-es tortaformához):

1 kisarasznyi póréhagyma

4 kisarasznyi cukkini

10-12 szál spárga

3 dl tejszín (ebben épp 2 dl tejföl és 1 dl író volt, tejszín hiányában)

1 evőkanál vaj

diónyi kéksajt

só, bors

1 lap leveles tészta

1. Serpenyőben vajon megpároljuk kicsit a felszeletelt pórét, hamar hozzáadva a megmosott és héjastól karikákra vágott cukkinit. Együtt puhulnak.

2. Mikor már majdnem kész, beledobjuk a megmosott spárgát. Én háromba vágtam egy szálat, az alsó két részt tettem a cukkinihez. A fejeket tartsuk meg a végére, annak elég, ha a sütőben párolódik.

3. Öntsük fel a tejszínnel, sózzuk, borsozzuk. Rottyanjon egyet, vegyük le a tűzől és keverjük hozzá a spárgafejeket.

4. Vajazzunk ki egy tortaformát, béleljük ki leveles tésztával és öntsük bele a tejszínes zöldséget. Morzsoljuk rá a kéksajtot és 200 fokos előmelegített sütőben süssük 20-25 percet.

Kidíszíthetem?

2010-04-06T19:35:00.000-07:00

Tudom, már elmúlt a húsvét hétfője is, csak most jutottam géphez újra. Zsigmond lelkesen segített a szombati mézessütésben. Kiszúrta a tojásokat, majd megtalálta a nyársakat. Felkapott egyet, és megkérdezte: "Kidíszíthetem?", s már karcolta is a tésztát a pálca hegyes végével, meg sem várva a választ. Mindig elámulok, mennyire jó ötleteik tudnak lenni, csak el kell kezdeni velük valamit és máris sokkal jobbat hoznak ki belőle, mint amire gondoltunk. Tessék bátran alkotgatni! De ami még ennél is jobb móka, elnevezni, amit alkottunk.

Figyelem, figyelem. Szolgálati közlemény. Megtörtént a névadás.

Az előző posztban szereplő mézes-pálcás, nyalókára emlékeztető, virágszerű valami, állaga és textúrája miatt a HARAPÓCSKA nevet kapta a keresztségben.

Húsvéti játék

2010-04-04T21:59:00.001-07:00

Napok óta a tojáskeresés lázában égünk. Ma jött a nyuszi a kiskertbe délelőtt, de a nagy keresés, barátokkal, ma délután volt esedékes. Gyakorlatilag dél és 4 óra között 2 percenként kérdezte meg Zsigmond, hogy mikor indulunk, mennyi van még hátra.

A sok csokitojás mellé készítettem egy játékot. Betűkkel díszített mézeseket szúrtam a földbe, ezekből a "virágokból" kellett mindenkinek megtalálnia és kiraknia a saját nevét.

Így készült:

Mézescsók tésztából húsvéti formákat szúrtam ki, azt grillezéshez használatos pálcákra varázsoltam úgy, hogy két azonos forma egyikét tojásfehérjével megkentem, rátettem a pálcát, majd rátapasztottam a másik formát. 200 fokos sütőben sütöttem 20 percig, majd másnap díszítettem glazúrral. Ezt most alkalmaztam először, szuper állagú (köszönet a receptjéért Zsigmond keresztmamájának), csak a zacskóval bénáztam sokat.

Hozzávalók:

17 dkg finomra szitált porcukor

1 tojásfehérje

1 kiskanál ecet

1. Összekeverjük a hozzávalókat kanállal és már tölthetjük is az írózacskóba.

2. Legjobb celofán vagy uzsonnászacskóba tölteni, pici lukat vágni a csücskébe és már lehet is kanyarintani a betűket.

Képekben:

Tárkonyos almás karaj

2010-03-29T09:32:00.000-07:00

Akkor most előkotrom hosszútávú memóriámból a következő étel receptjét. Valahova biztosan felvéstem, de az még Anna előtt volt.

Egybesült husit szerettem volna készíteni, de kicsit máshogy. Versenyben volt még a tárkonyos raguleves is, de azt nem karajból szoktam készíteni. Volt viszont rengeteg szép sárga almám, gondoltam, ha összehozom a husival, Zsigmond is kedvet kap hozzá. (Az almaszósz mindig bejön a husi mellé.) Innen már csak egy lépés volt a tárkony hozzáadása.

Még a gyerkőcnek is ízlett.

Hozzávalók (4 személyre):

1 kg karaj

2-3 evőkanál vaj

3 evőkanál szárított tárkony

4 dl fehérbor

kb. 1,5 dl tejszín

4 alma

só, bors

1. A karajt sózzuk, borsozzuk és 1 evőkanál tárkonnyal is bedörzsöljük.

2. Az olvasztott vajon minden oldalról megkapatjuk a husit, majd megszórjuk a maradék tárkonnyal és felöntjük kb. 1 dl borral.

3. Fedő alatt pároljuk, közben mindig pótoljuk az elfőtt bort. Kb. 1 óra alatt puhul meg.

4. Az utolsó 10 percben mellétesszük a csutkájától megszabadított, felszeletelt almát. A héja maradjon rajta, az tartja össze a puha szeleteket. A gyümölcsnek csak 1-2 perc kell, az én edényem kicsi volt, egyszerre nem fért bele az összes alma, adagonként pároltam a hús mellett.

5. Vegyük ki az edényből a megpárolt húst és az összes almát. A maradék szaftot tejszínnel forraljuk be, annyit adva hozzá, hogy jó állagú szaftot kapjunk.

6. A fiúk kedvéért volt hozzá köret, rizs, de csak az almával tálalva is kitűnő.

Az első hónap

2010-03-24T12:26:00.000-07:00

Hihetetlen gyorsan elrepült egy hónap. Szinte csak most született, és máris túl van élete első négy hetén. Lassan kezdünk újra kiszámítható életet élni, Kisasszony éjszaka rajcsúrozik, nappal földreszállt angyal és általában már négy órát is kibír két evés között (éjjel átlagban három és felet).

Tegnap elmentünk anyukámmal egy itteni japánnak titulált étterembe, ahol az asztalok négyzet alakban körbevesznek egy-egy főzőlapot. A séf különböző zsonglőrmutatványok közepette vág-süt-főz bárdjával, késeivel és gyújtja meg hol a lapot, hol a zöldségeket. A menü egy átlátszó, hagymaszárakkal és szárított hagymákkal fűszerezett előleves, sült rizs, sült zöldség valamint steak volt, gondolom jelentősen amerikaiasított étel, de finom. Olyannyira, hogy Anna, aki elméletileg jóllakottan szendergett közöttünk a gyerekhozdozóban, végigvárta az étel elkészítését, majd mikor már minden íz belekerült, és ínycsiklandozóan illatozott, épp nekiláttunk elfogyasztásának, amikoris szaglószerve bebizonyította, hogy már egy hónaposan is remekül működik. Keserves és vigasztalhatatlan sírásba kezdett, gyakorlatilag csak akkor nyugodott meg, amikor már hazaértünk és jóízűen falatozhatott. Újra.

Íme Anna első hónapja pár képben, a következő témakörökben: Anna kétnaposan (fent), Anna Nagytesóval, Anna mosolyog, majd nevet, Anna szendereg.

Díj, díjak

2010-03-12T09:55:00.000-08:00

Napok óta készülök, hogy megírjam ezt a posztot. De amennyire aktív voltam szülés előtt, annyira nem vagyok az utána. Éjjel vagyunk ébren, a nappal meg egy pillanat alatt eltelik.

Nagy meglepetésként ért, amikor Bibe kreatív blog díjjal ajándékozott meg. Azóta Garffykától is kaptam egyet. Mindkettő váratlanul ért és nagyon köszönöm. Röpke blogger életem alatt még nem találkoztam evvel a díjjal, kicsit utána kellett néznem, hogy zajlik a díjazás.

Először a nehezén esnék túl, 7 dologot kell írni magamról. Lássuk.

1. Sokat beszélek, rendszerint sok-sok alárendelt mondattal és rengeteg névvel. Tulajdonképpen előbb kezdtem beszélni, mint járni, bár mindkettőt elég korán. 9 hónaposan kezdtem beszélni, apukám szetint azóta nem áll be a szám. A járással 11 hónaposan örvendeztettem meg szüleimet.

2. Sosem tudok megülni a fenekemen. Állandóan nyüzsgök. Ha épp lenne olyan időszak, hogy nincs mit csinálnom, egyből találok elfoglaltságot. Ha lehet, rögtön kettőt és egyszerre.

3. Mindig van VALAMI, amiért lelkesedem. Jön egy ötlet, ihlet, azt felkapom, szárnyalok vele, aztán általában ahogy jött, úgy megy is. Vagy marad és akkor avval élek éjjel-nappal. (Innen jön a blog neve is.)

4. Felvidítanak az élet apró örömei, szépségei mint például a várva várt tavaszillat, a hajnali vad madárcsicsergés, Anna szuszogása a mellkasomon, Zsigmond reggeli puszija, egy kiadós barátnős beszélgetés, finom vacsora gyertyafénnyel és passzoló borocskákkal vagy a legutóbbi szépség: esőben, sötétben a lejtő alján visszanézve a visszapillantó tükörben csak a mögöttem jövő autó fényszóróját láttam, még a lejtő tetején volt, de a fénye hosszúra nyúlt a nedves úton, e két lángnyelv nézett vissza rám a tükörből.

5. Sokszor türelmetlen vagyok és lusta. Viszont ha van egy cél, azért tűzön-vízen keresztül tudok elég kitartóan harcolni.

6. Szeretem a pepecselős dolgokat. Így szeretek kézzel készíteni ajándékokat, átváltoztatni már nem használt tárgyakat és új szereppel ruházni fel őket, szeretek bonyolult menüsorokat végigfőzni egy vendégségre, szeretem csinosítgatni a lakásunkat (akár félévente átrendezni a bútorokat, amitől a férjem kivan, a férfiak azt hiszem az állandóságot szeretik), új színre mázolni a bútorokat.

7. A végére hagytam, mint legfontosabbakat: a családom. A kis családom legelőször, aztán természetesen a nagy is, aztán a barátok. Ez azt hiszem természetes. De ez is jellemző rám, nagyon fontosak az emberi kapcsolataim. Muszáj emberek között lennem, a munkám s akkor okoz örömöt, ha avval embereknek segíthetek vagy velük foglalkozhatom.

Azoknak szeretném elsősorban továbbadni, akiket majdnem minden nap olvasok és azoknak, akiknek valami miatt tetszik a blogja.

1. Elsőként Dolce Vitának, akinek blogjára férjem hívta fel a figyelmemet. Igazából addig azt sem tudtam, hogy léteznek gasztroblogok. Köszönteként is küldöm a mindig gyönyörű képekért, egyszerűen elkészíthető receptekért, a sok-sok inspirációért. Meg egyébként is, a megjelent könyve (amit úgy hozott az Angyalka anyukámékhoz karácsonyra, hogy én nem is voltam otthon, s majd csak júniusban vehetem a kezembe, dehát az Angyalok mindig tudják, mit kell hozni) talán a legkreatívabb a mai szakácskönyvpiacon. Személy szerint nem tudok más könyvről, ahol a receptek, a fotók és a tördelés is mind-mind saját alkotás lenne.

2. Chili és Vaníliának, akit DV lilahagymalekváros posztjával ismertem meg (amit ő azt hiszem úgy kezd, hogy hogyan ismertem meg Ch&V-t, ez a körbehivatkozás, vagy mi). Szeretem gasztrotörténeti írásait, tetszik, amit kitartóan és elkötelezetten csinál, hogy új távlatok nyíltak (általa is) a magyar gasztronómiai életben. Kitartást kívánok úttörő munkájához.

3. Ízbolygónak, ő a harmadik, akit rendszeresen megnézek. S talán még nem főztem tőle, sokszor találom érdekesnek receptjeit. Menüsoraiban egészen magamra ismertem.

4. Beatbullhoz már ritkábban jutok el, de mindig tud valami rettentő érdekeset kínálni. A narancspora vagy a paszternák brulée-je megbabonázott, talán lesz is belőlük valami, ha eljutok odaáig. Mint említettem, szeretem a pepecselős recepteket is, így az övéit kifejezetten. A magyarázatokról nem is beszélve.

5. Napmátkának sokoldalúságáért, és igen, a gyönyörű fejlécért is. Meg ki nem akarna egy itthoni River Cottage-ban élni, ha nála járok, az kicsit olyan.

6. Hogy ne csak főzős legyen, a Gyerekszoba nevezetű blognak, merthát az nekem is volt, csak leégett. Komolyan. De félretéve ezt a (nem) tréfát, sokszor van rajta hasznos dolog, ötletadó kép, mint például ez, szeretném is megvalósítani otthon.

7. Itt több külföldi oldal jöhetne szóba, de nekik nem adhatom, így maradnak a fenti díjazottak.

7 lbs, 19.5 inches

2010-03-04T08:10:00.000-08:00

Azaz 3,17 kg és 49,5 cm. Ezúton kérek elnézést minden kedves félretájékoztatott rokontól, baráttól és ismerőstől, bizony a Mértékegység Átváltó hamis eredményt adott, nem 48 és valamennyi cm, hanem bizony 49,5.

A lényeg: örömmel kürtölöm világgá távollétem okát, a vártnál ugyan 3 héttel hamarabb, február 20-án megszületett kislányunk, Anna Adél. Természetesen gyönyörű, ezt abszolút elfogulatlanként állítom, és ráadásul nagyon jó baba. Maratoni evéseket tud produkálni, ezt én mindenképpen jó jelnek veszem. Remélem, válogatós nem lesz, helyette viszont lelkesen fogja kavargatni a krémeket, kóstolgatni a szószokat és díszíteni a mézeskalácsokat. Nem, krumplipucolást nem adok neki, én is utáltam, hogy mindig azt kaptam feladatként, ha segíteni akartam a konyhában.

Első autogramja fent látható, születése után egy-két órával készült, a kórház fejléces papírjára, melyet adataival együtt most levágtam.

Igyekszem behozni lemaradásaimat, a szülés előtti héten rengeteg finomság készült, mely a fotózás fázisáig jutott csak el, apránként ezek is felkerülnek. Valamint meglepetésként ért egy díj, amit Bibétől kaptam, azt is tovább kell sürgősen adnom. Úgyhogy folyt. köv.

Mangó lassi

2010-02-16T19:20:00.000-08:00

Nem tipikus téli ital. Egy havas csütörtök estén haladtunk el az okkersárgára festett indiai étterem mellett, épp a megyei könyvtárból hazafelé tartva. Ölemben egy halom könyv, jórésze szakácskönyv. Olyanok is, amikkel eddig csak a könyvesboltokban szemeztem. Természetesen meghozta az étvágyamat lapozgatásuk, és ahogy felvillant a periférián az elefántos étterem- embléma, rögtön bevillant egy napsárga mangó lassi képe és vele együtt íze is. Már nem fordultunk vissza, így a kamrában lapuló mangókonzerv lett áldozata csillapíthatatlan lassi-vágyamnak. Nem tudom, mit tehetnek bele az étteremben, nekem nem lett olyan élénk sárga színű. Az ízével szerencsére nem volt gond, még Zsigmondnak is nagyon ízlett.

A lassi egyébként Indiában és Pakinsztánban népszerű, joghurt alapú ital. Sokszor készítik sósan, őrölt, pirított római köménnyel vagy mentával fűszerezve. Az édes verzió többek között rózsavízzel, citrommal, eperrel, vagy sáfránnyal készül, a legkedveltebb talán mégis a mangós változat. Számos recept van rá, az alap a mangó és a joghurt, higítható tejjel, vízzel vagy tej és tejszín keverékével, nyáron fagylalttal. Jól megy hozzá a pisztácia és a kardamom is. Ez utóbbiból még tart a karácsonyra felhalmozott készletem, szerepelni fog a közeljövőben még párszor.

Hozzávalók:

1 doboz lecsepegtetett mangókonzerv

2,5 dl sűrű natúr joghurt (én görögöt használtam)

1,5 dl tej

2 evőkanál méz

kardamommag a díszítéshez

1. A mangót a joghurttal hosszan turmixoljuk, hogy teljesen egynemű anyagot kapjunk.

2. Hozzáadjuk a tejet és a mézet, simára keverjük.

3. Kardamom magokkal díszítjük.

Kecskesajt almával salátaágyon

2010-02-15T17:51:00.000-08:00

Az egyik nagy kedvencem a kecskesajtos előétel. Lehet pirítóson grillezett vagy ez az almás verzió, mindegy. Legyen alatta saláta, lehetőleg vinaigrette-tel, megszórhatjuk dióval és/vagy olajbogyóval. Persze feketével. Ez utóbbi inkább a meleg verzióhoz illik, a dió jöhet ehhez is. Az elfogyasztás után jutott eszembe, hogy van még a kamrában pár szem, így a képről ez lemaradt. Csak a hengeres, puha fajtából jó, amit ujjnyi darabokban, előre csomagolva lehet kapni.

Nem szoktam mikrót használni főzéshez, de bevallom, a reggeli kávéhoz abban melegítem a tejet, rossz szokás, igyekszem kigyógyulni belőle. Tulajdonképpen ez az egyetlen étel, amit ebben készítek. A vinaigrette ebben az esetben vízzel higított változatban készül, hogy még könnyebb legyen és a feltét ízei érvényesüljenek, az önteté épp csak kiegészítse az ízhatást. Mindig az öntet kerüljön először az edénybe és abba forgassuk az előzőleg alaposan megszárított leveleket. Ehhez érdemes beszerezni egy salátacentrifugát. Közvetlenül tálalás előtt készítsük el, gyorsan megvan, de frissen a legjobb.

Több titok (talán) nincs, íme az elkészítés:

Hozzávalók (4 személyre):

1 hengeres kecskesajt

2-3 alma

metélőhagyma

tejföl

salátakeverék vagy csak madárbegy saláta

1 kiskanál dijoni mustár

1 evőkanál almaecet

2 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál víz

só, bors

1. Egy nagy salátástálban keverjük ki a mustárt az ecettel, sóval, borssal, adjuk hozzá az olajat és a vizet, keverjük egyneművé és forgassuk bele az előzőleg megmosott és megszárított salátát.

2. A megmosott almákból héjastól szeleteket vágunk, sózzuk, borsozzuk és 1,5-2 percre betesszük a mikróba. Ha már majdnem puha ráteszünk egy-egy karika sajtot és újabb 1 percig mikrózzuk.

3. Mindegyik tetejére tegyünk egy evőkanál tejfölt, borsozzuk meg és szórjuk meg apróra vágott snidlinggel.

Üdvözlőlap Valentin napra - még elkészülhet

2010-02-13T09:40:00.001-08:00

Tegnap volt szerencsém részt venni Zsigmondék iskolai Valentin napi partyján. Eme jeles alkalomból az öt-hatévesek átmentek a nagyokhoz és az ötödikesekkel együtt ünnepeltek. Csokoládéfondü volt hihetetlen mennyiségű gyümölccsel (ez jó) és mégtöbb bolti keksszel, pillecukorral és műszósszal (ez már kevésbé). Mindenkinek volt egy alkalomhoz illően dekorált papírzacskója, és abba dobálták egymásnak a névre szóló meglepetéseiket. Mondanom sem kell, ez váratlanul ért, így a hétvégén gyártanunk kell pár zászlót, ez Zsiga kedvenc elfoglaltsága: ceruzára ragaszt előzőleg megtervezett és kiszínezett fantázia-zászlókat. A héten már megrendeléseket is kellett teljesítenie, sorra kérték az osztálytársai, hogy nekem is, nekem is csinálj, légyszi, légyszi. Így hasznosítja a tompa hegyű ceruzáit, talán azért, mert nem tudja, hogy van a hegyező angolul. Mindenesetre értékelem az újrafelhasználási szándékát.

A karácsonykor bevált technikával készítettem még jó pár hete a lenti képeslapokat, már csak a képeik vannak meg, celofánzacskósan (ezért a becsillanás mindegyiken). Nem kell hozzá más, csak kétoldalú ragasztó, só, mák és némi szárított levél, tobozpikkely, fekete vékony filc. Ha már egy darab préselt levél sem esik sem a telefonkönyvből, sem a szótárakból, lexikonokból, akkor használjunk virágosoknál fellelhető márványosra festett papírt (esetleg festhetünk is, de az már nem valószínű, hogy megszárad holnapig). A Zsigmond által csak "szekrényes"-nek nevezett képen mintás papírt és szegfűszeget használtunk, a legutolsót pedig átadás után fel is lehet akasztani, megmaradhat képnek is. Minden csak fantázia kérdése.

Természetesen nem csak a holnapi alkalomra készülhet képeslap így. Ha van egy kis időnk, bártan kíséerletezzünk. A szöszölés -engem legalábbis- rendkívül jól kikapcsol.

Sütőtök flan

2010-02-09T19:05:00.000-08:00

Még ősszel történt, hogy Zsigmond leszállt az iskolabuszról és egy cetlit lobogtatott a kezében. Miután mind a tizennyolc gyermek felsorakozott az út túloldalán és a buszvezető intett, hogy mehetnek, átrohant ő is és boldogan újságolta: "Nézd mama, leírtam neked egy receptet."

Íme:

Azon a héten a sütőtökkel foglalkoztak, lévén közeledett a Halloween. Az egyik mesekönyvben sütőtök tortát készítettek és az olvasás megkönnyítésére bizonyos szavak rajzokkal voltak helyettesítve, így ő is megértette a történetet. Fogott egy cetlit és leírta nekem. A kérdésemre, hogy mi is a recept pontosan, a következő választ kaptam: "Kell hozzá 1 liter tej, 3 tojás (egy későbbi felolvasás szerint néhány tojás), 1 zsák liszt, 1 üveg cukor, 1 üveg fahéj és egy sütő a sütéshez."

Nos, nem egészen ezt a receptet követtem, de muszáj volt megsütnöm VALAMIT, ami nagyjából ezeket tartalmazza. Mivel rájöttem, hogy lassan vége a tökszezonnak beszereztem egyet. Erre másnap DV fantasztikus almás-korianderes sütőtöklevest tett fel a blogjára. Már majdnem elcsábultam, végül megszületett a kompromisszum. A tök feléből alkottam egy sütit, a másik fele meg várja, hogy kókusztejes leves legyen belőle. Ez utóbbit a leeső nagy hó akadályozza, nem tudtam még beszerezni a friss koriandert. Talán holnap.

A flan pedig úgy született, hogy valami könnyű tésztát szerettem volna, inkább pudingos állagút, mint piskótásat. Variálható a szokásos fűszerekkel, mint fahéj, gyömbér, szegfűszeg, vanília, én most a tiszta ízkombinációra voltam kíváncsi és így is finom lett.

Hozzávalók:

50 dkg tisztított, kockázott sütőtök

8-10 dkg barna cukor

8 dkg liszt

1 evőkanál puha vaj

2 tojás

1/2 dl tej

1. A kockázott sütőtököt pici vízben fedő alatt puhára főzzük, majd leszűrjük és egy keverőtálban villával széttörjük.

2. Hozzákeverjük a többi hozzávalót, azaz a cukrot, a tejet, a vajat és a tojást, majd a lisztet.

3. Kivajazott 25 cm átmérőjű formába öntjük és 180 fokos előmelegített sütőben 45 percig sütjük.

Vörös és fehér

2010-02-05T06:33:00.000-08:00

A megmaradt sült cékla utóélete és a hűtőben pihenő édesköményből készült krémes leves találkozása. Mindkettő rettentő egyszerű, kontrasztos színei miatt jól párosítható. A játékos tálalás csak kísérlet, a cékla szépen mutat az édeskömény tálkában, bár hamar belefut a repedésekbe és megfesti azokat, szerintem ettől csak még szebb lesz. A kivájt céklában pedig szépen fehérlik az édeskömény leves. Mindkettőhöz remekül illik a puha kecskesajt levesbetétként.

A hitelesség kedvéért leírom az elkészült kép utáni eseményeket, avagy mi történik a kulisszák mögött.

Feltettem főni mindkét hozzávalót, és mivel tényleg nem kell sokat bíbelődni velük, mást is csináltam mellette. Bé eközben az emeleten dolgozott, gondolom néha konstatálta a turmixgép hangját, és lelkileg felkészült egy komplett ebéd elfogyasztására.

-Bé, gyere!

Lejön, és leül az éppen lefotózott tányér leves mögé. Bizalmatlan turkálás.

-Mi ez a fehér?-kérdi mosolyogva.

-Édeskömény leves. Kérsz még bele kecskesajtot?- próbálkozom, hátha ez felkelti érdeklődését.

-Miért, hol van benne?- megmutatom a tányér egyetlen díszét, majd erős gyanúm támad, hogy a leves bizony kihűlt a fotózás alatt.

-Meg is melegítheted.- ajánlgatom.

-Most viccelsz? Hová dugtad a HÚST KRUMPLIVAL?????-kérdi Bé felhúzott szemöldökkel. Erre én annyira nevetek, hogy ijedten rámszól, nehogy elinduljon a szülés itt a nagy kacagástól, majd konkrétan rákérdez: Ez az ebéd?!?!

-Gondoltam, csinálhatnál egy kis melegszendvicset.- válaszolom, harsány röhögés a túloldalalon.- Nem azt mondtam, hogy gyere ebédelni, hanem azt, hogy gyere le- hozom fel védekezésképpen.

-Azért a pofátlanságnak is van határa!!!- mondja nem szűnő röhögés közepette. Majd kedvesen nekiáll toastot készíteni. Fenomenálisan csinálja, meg kell hagyni. Jókedvűen esszük meg.

Mi ebből a tanulság? Legyen mindig "megfelelő" ennivaló, ha kísérletezésre adjuk a fejünket.

Csak biztosnságképpen, a családi béke érdekében.

Hozzávalók:

sült cékla

só, bors

citromlé

1 db édeskömény

2 szem krumpli

tejszín

kecskesajt

(mindkettőnek jót tesz, ha alaplében főzzük, nekem most nem volt)

1. Az édesköményt felkockázzuk és a szintén kockázott (előzpleg meghámozott) krumplival puhára főzzük. Sózzuk, borsozzuk és leturmixoljuk. Ha kell, pótoljuk a vizet, amiben főtt és tejszínnel felöntjük, hogy krémes állagú levesünk selymesebb legyen.

2. A céklát is felfőzzük sóval, borssal és citromlével ízesítjük, turmixoljuk.

Ha nagyjából egyforma sűrűségűek, könnyű lesz a tányérba önteni két oldalról, egyszerre. Kecskesajttal és az édeskömény levelével díszítjük, mindkettő funkcionálhat levesbetétként.

Mandulás pulykafasírt és tejszínes-vörösboros krumpli

2010-01-31T14:18:00.000-08:00

Többen kérték, hogy ezt a receptet feltétlenül tegyem fel. Az összeállítás O. barátnémtól származik, aki rendkívül finoman készíti és képes akár 30-40 fős társaságnak is több fogásos, esztétikailag is tökéletesen megtervezett állófogadást adni. Ilyenkor rendszerint 3 rudat csinál. Minden tálalóedény szigorúan passzol egymáshoz illetve a teríték többi részéhez, így harmonizál a gyertyatartó a poharakkal, szalvétával, de még a teához adott tejkiöntővel is.

Nagyon szeretek nála enni, ennél jobban talán azt szeretem, ha közösen készülődünk egy-egy ilyen vendégségre. Az őszi-télieknél csak ráadás az édesapja által készített kandalló megrakása és a tűz duruzsolása. De lélekmelengetőek az ad hoc szerveződő szombati reggelijeink is, ami úgy kezdődik, hogy megbeszélünk egy közös piacozást és hogy majd keressük egymást, ha felébredtünk. Telefon, álmos hang a végén (merthát mikor aludjon az ember lánya végre sokat, ha nem szombaton): nincs kedved átugrani előtt egy gyors reggelire? Hogyaviharbanelenne - így a válasz és már robogok is felfelé a Kissvábhegyen. Sosem mulasztom el megnézni a védett fát a Ráth György utca és Roskovics sarkán álló telken. Nem telik 15-20 percbe, mire felérek, addigra a megterített asztal a teraszon vár, rajta a teáskészlettel passzoló teasapka várja, hogy belekerüljön a melegen tartandó kanna. Pirítós vajjal, házi lekvárral, sajt kis paradicsommal, juhtúró, müzli Cserpes joghurttal, minden, mi csak egy szombat reggeli elinduláshoz kellhet.

Nagyon várom a tavaszt. Meg az ilyen reggeliket is.

A fasírt kísérője az előző posztban említet aranysrga cékla volt, de sütöttem rendeset is (jó sokat), részint a színek összehangolása részint további felhasználás végett.

Hozzávalók:

Fasírthoz

60 dkg darált pulykamellfilé (működik nyesedékből is)

20 dkg darált mandula

2 tojás

1 szikkadt zsemle

1 dl forró tej

1 vöröshagyma felkockázva

só, bors

vaj a forma kenéséhez

Krumplihoz

1 kg krumpli meghámozva

kb. 1,5-2 dl tejszín

1 dl vörösbor

só, bors

szerecsendió

1. A forró tejbe áztatjuk a zsemlét, majd egy nagy tálban összekeverjük a pulykát a tojásokkal, a kinyomkodott zsemlével, a hagymával, sóval és borssal, valamint a fele mandulával.

2. Kivajazunk egy őzgerincformát és a mandula másik felét beleszórjuk. Megforgatjuk, hogy mindenhova jusson belőle, legcélszerűbb ezt a husis edényfelett végezni, a felesleget úgyis összedolgozzuk vele.

3. Jól gyúrjuk össze a masszát és simítsuk az őzgerincformába, majd előmelegített 220 fokos sütőben alufólia alatt süssük 35-40 percig, majd levéve a fóliát kissé szárítsuk fel a levét. Ez még kb. 10 perc. Hústűvel végezzünk próbát, megsült-e.

4. Egy sütőedényt vajazzunk ki és kezdjük el vékonyab szeletelni bele a krumplit, minden réteget sózzunk és szórjunk meg szerecsendióval. Két-három rétegenként öntsük nyakon tejszínnel és a végén a vörösborral. Nem kell, hogy álljon a lében, inkább csak 2/3-áig fedje be. Végén borsozzuk is és alufóliával lefedve kb. 1 órát süssük. Érdemes a fóliát levéve még rápirítani kicsit, hogy a teteje ropogós legyen, az alja meg krémes maradjon.

megjegyzések:

1. a pulyka finom hidegen szelve, de újra is melegíthető, akár szeletenként óvatosan átfogatva egy serpenyőn, vagy volt már rásze nálunk téli raclette vacsinak is, pácolt husi helyett ezt pakoltuk a tetejére és finom olvasztott sajtok társaságában végezte a megmaradt pulykafasírt

2. ha hámozott mandulát használunk, világos fasírtot kapunk, én jobb szeretem a hámozatlant a rusztikus hatás miatt

3. itt most sült céklával ettük, ezt is nagyobb mennyiségben sütöttem, hiszen ugyanannyi idő alatt sül meg 5 is , mint 10, és sokféleképpen használható utána

Aranysárga cékla

2010-01-28T08:39:00.001-08:00

Egy újabb bizonyítéka naphiányomnak. Régóta csábított a zöldségesnél a golden beet névre hallgató aranysárga cékla. Még ősszel olvastam, hogy Beatbull aranysárga céklára vadászik, gondoltam majd elkészítem és megírom neki. Ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy ha megterem a bordó cékla Magyrországon, miért nem termesztenek sárgát is? Az íze nagyon hasonló, talán egy gondolattal enyhébb. Viszont nem színezi sárgára az ember kezét, és amint a lenti képen is látható, saját csíkját sem festi meg, így szép koncentrikus körök díszítik több, mint egyórás sütés után is. Magas a kálium, folsav és A vitamin tartalma. Akár főzve, akár sütve rengetegféleképpen használható. Lehet saláta, köret, vagy éppen leves. Még biztos készítek belőle mást is, míg szezonja van.

Hozzávalók:

aranysárga cékla

és tényleg semmi más

1. A megmosott céklákat egészben alufóliába csomagolom és 180-200 fokos sütőben egy órát sütöm (ezalatt megpuhulnak a kb. 5 cm átmérőjű fejek). Ha nagyobb céklával van dolgunk, ellenőrizzük egy óra után az állagát és süssük tovább, ha szükséges. Tiszta, édeskés ízhatás az eredmény.

megjegyzés: kísérletképpen sütöttem minden ízesítő nélkül, mert része volt egy többösszetevőjű vacsorának (recept jön hamarosan), bátran próbálkozhatunk az ízesítéssel: tegyünk sót, borsot az alufóliában csücsülő céklákra, locsoljuk meg olívaolajjal és balzsamecettel. Ha szép, vékony héjú bébicéklát kapunk (lehet rendes cékla) meg sem kell pucolni utána, egyből ehető. Ha jól emlékszem Jamienek van ilyen körete (minden szakácskönyvem a óceán túloldalán vár rám, így most nem tudom felidézni, hol láttam.)

Ananász ladik

2010-01-28T08:02:00.000-08:00

Feltehetően a naphiány okozza, hogy egyre több sárga színű ételt készítek. Ma kivételesen szikrázó napsütés van, amúgy borongós, hideg és csúszós-havas napjaink voltak. Egy érett ananász sokat lendít a napon, akár reggel esszük, vagy tízóraira, akár egy vacsora után levezésképpen.

Nincs receptje. A kiválasztás szempontjairól már írtam itt, azóta sem találkoztam savanyú, éretlen példánnyal. Ha csak nyersen falatozzuk, akkor hosszában szeleteljük fel az ananászt, majd cikkekre vágjuk (szintén hosszában), így kapjuk meg a ladikokat. Ezután a héja mentén óvatosan végigszeljük, majd felszeleteljük és a szeleteket (kockákat?) ide-oda tologatjuk. Így lesz végül cakkos a ladikunk. Zsigmond odavan érte.

VKF! XXXI. - Hortobágyi retró

2010-01-24T12:14:00.000-08:00

Bár túl van a harmadik x-en, nekem a legelső, amin részt veszek. Sokáig nagy talány volt, mit is takarhat a VKF! (Vigyázz, kész, főzz!), most én is rátaláltam a kiírásra. Aki nem hallott még róla, a VKF!-et minden hónapban más gasztroblogger hirdeti meg, egymásnak adva a stafétabotot, és az adott témában tesz fel minden résztvevő receptet. A mostani kiírás: Újrahasznosítva, színesen, tarkán. Mindig nagy kihívás maradékból kihozni valami egészen mást, vagy csak újra tálalhatóvá tenni. Én kifejezetten nem szeretek valamit napokig enni, sokszor már másnap sem igazán van hozzá kedves, kidobni nem akarom, így jön az agyalás. Kíváncsian várom a többiek alkotásait.

Azt gondolhatnánk, tradícionális magyar étel, már a századfordulón is az étlapon volt. Nos, tévedés, a hortobágyi húsos palacsinta tulajdonképpen a Kádár-rendszer szüleménye, 1958-ban készítették először a brüsszeli világkiállításra. Meglehetősen laktató étel, viszont mintájára remek töltött palacsinták készülhetnek sós hozzávalókból, például spenótos-ricottás, gombás-tejszínes, vagy maradék (szigorúan házi készítésú) édes-savanyú mártásos rizses töltelékkel. Kész is a vacsora.

Nekem most csirkepörköltem maradt egy kis igazi, magyaros, fokhagymás-ecetes uborkasalátával. Nagyon szeretem a tavaszi tekercset, de nem a tenyérnyi változatot, hanem a ropogósra sült, vékonyka tekercseket. Gondoltam, a vékony rétestésztába tekert pörköltös töltelék könnyebb lesz, mint a palacsintás változat. Beigazolódott. Mellé az uborkasali is új ruhát öltött. A réteslapbaburkoláshoz fázisfotókat készítettem. Íme:

Hozzávalók:

csirkepörkölt

tejföl

réteslap (nagyarasznyi négyzetre vagy téglalap alakúra vágva)

olaj a sütéshez

uborkasaláta

sűrű joghurt

kapor

só, bors

1. A pörköltet robotgépben pépesítjük és tejföllel lazítjuk. Sózzuk, borsozzuk, ha szükséges.

2. Egy kb. arasznyi oldalú négyzetre átlósan, az egyik csúcsához közel ujjnyi pörköltpépet rendezünk el, ráhajtjuk a hozzá közel eső csücsköt, ráhajtjuk a jobb oldalit, utána a bal oldalit is. Ezután csak fel kell tekerni, a legutolsó csücsköt bevizezett ujjunkkal lesimítjuk és finoman a szivar alakú tekercshez nyomjuk, így nem bomlik ki a csomag.

3. Forró olajba aranybarnára sütjük, papírtörőre szedve felitatjuk róla az olajat.

4. A lecsöpögtetett ubisalit apróra csíkokra vágjuk, azonos mennyiségű sűrű joghurttal és vágott kaporral elkeverjük, borsozzuk és sózzuk (ha szükséges).

Kíváncsi vagyok, vajon megsül-e simán, tepsibe téve, forró sütőbe tolva. Így megúszhatjuk az olajos sütést is.

Narancs mousse

2010-01-20T15:35:00.000-08:00

Ez a desszert még a Boeuf bourguignon után került az asztalra. Szintén a Julia Child könyvből van, friss, üdítő desszert a vörösboros marhahús után. Tálkáknak a kibelezett narancshéjak szolgáltak. A tejszín technikai okok miatt bóti rajta, frissen felvert tejszínnel biztosan még finomabb. Előző nap is elkészíthető, pont belefér a marha sülési idejébe az elkészítése, másnapra csak a krumplifőzés és az előétel marad.

Hozzávalók (6 személyre):

3 evőkanál narancs likőr (esetleg portói)

3-4 narancs lereszelt héja (bio, vagy gondosan megmosott)

1/2 citrom reszelt héja (bio, vagy gondosan megmosott)

annyi narancs kifacsart leve, hogy összesen 5 dl legyen

6 tojás szétválasztva

20 dkg+1 evőkanál cukor

2 teáskanál kukoricakeményítő

1 csipet só

jeges víz

narancshéj tálkáknak

tejszínhab

1. Egy mérőedénybe öntjük a likőrt és belereszeljük a narancsok és a fél citrom héját. Kifacsarjuk a citrom levét és annyi narancsét, hogy összesen 5 dl legyen.

2. A 6 tojássárgát felverjük 20 dkg cukorral, hozzáadjuk a kukoricakeményítőt, majd a narancsos levet és kis lángon melegíteni kezdjük. Nem szabad forralni, kevergetve addig főzzük, amíg besűrűsödik kissé és vékonyan befedi a fakanalat.

3. Eközben a 6 fehéjrét egy csipet sóval félig felverjük, majd beletesszük az 1 evőkanál cukrot és kemény habbá verjük. Óvatosan beleforgatjuk a meleg, besűrűsödött tojássárgájába.

4. Jeges vízbe tesszük a lábast (én a mosogatóba tettem a jégkockákat pici vízzel, ott hűlt a tál), és hagyjuk kihűlni a habot, amíg homogén nem lesz. Meg kell forgatni néha, óvatosan, ne törjön össze a hab.

5. Felezett, kibelezett narancshéjakba töltjük, pár órára hűtőbe tesszük. Tálalás előtt tejszínhabbal díszítjük.

Clevelandi véletlenek

2010-01-19T19:04:00.000-08:00

Visszatértünk. Fura, hogy már eltelt egy teljes hét. Ismét hátunk mögött 2500 km és rengeteg élmény. Csupa érdekes véletlen történt ezalatt a pár nap alatt.

Míg a többiek hivatalos programoztak, Zsigmonddal újra ellátogattunk a Children's Museumba, ami már a múltkor nagy sikert aratott nála. Egy picike épület, cirkuszi sátortetővel (melyet egy győri burkolatgyártó cég készített - vajon melyik?) telis-tele gyermekeknek, és sokszor még felnőtteknek is izgalmas játékokkal. Van kisméretű bank, ahol papírpénzt lehet felvenni, majd elkölteni a kisboltban, ahol gyerekméretű bevásárlókocsikba gyűjtögethetik a tejtermékeket, kenyérféléket, színes zöldségeket-gyümölcsöket, halféléket, husikat. Van pulyka is, alig bírják el a kicsik. A legizgalmasabb a pénztár, itt eljátszhatják, hogy kell leolvasni a kódot, majd fizetni a papírpénzzel. Van orvosi rendelő, berendezett gyerekszobák (fiú és lány), vezethető busz és tűzoltóautó, víz-terepasztal, ahol esőkabátban tologatják a csónakokat és próbálgatnak gátakat építeni, tanulmányozzák az áramlatokat, és még sorolhatnám. A TV-s résznél, ahol hatalmas USA térkép előtt gyerekzenére mozoghatnak és kivetítik őket, mintha a hiradóban lennének, egyszer csak ismerős mondatokra leszek figyelmes, de rajtunk kívül sehol senki. Pár másodperc alatt esett csak le, hogy az Alma együttes száma szólt. A fenti terem most benti homoktengerré változott, kb. fél méteres homokkal fedték be és dínócsontokat lehet kiásni. Van sátor, benne minden expedícióhoz szükséges kellékkel: sapkát tudnak felvenni bemenetkor (miután levették a cipőjüket), van kis dzsip is, távcső, kulacs, sok dínó tojás, vödör, csont, ásó. Az itt felügyelő önkéntes lány megkérdezi tőlem, magyarországiak vagyunk-e. Neki a papája magyar és ért magyarul. Dolgozott a Balaton Étteremben is, ami a nagybátyjáé (és mellesleg 1964 óta működik a városban).

Már sokadszorra történik meg velem, hogy azt gondolom valamiről, de jó lenne ha, dehát ez úgysem történik meg ezért vagy azért. Az előző poszt írásakor megnéztem természetesen az éttermeket, ahonnan a mesterszakácsok főznek. De mivel tudtam, hogy szoros a program és nem lesz alkalmunk egyikben sem enni, nem is ábrándoztam róla. Aztán pénteken délelőtt kaptunk egy telefont, hogy nincs víz annál a vendéglátónknál, akihez ebédre lettünk volna hivatalosak, ezért a lakásához közeli téren fogunk enni egy étteremben. A Shaker Square a 20-as években épült, hatalmas angol stílusú házakkal és az állam első tervezett bevásárlónegyedével. Hamar a boltok és éttermek Mekkája lett. Most éli másodvirágzását. Semmi pláza, csak egyszintes üzlethelyiségek. A téren található az önkéntes lány által is emlegetett Balaton étterem is. Most nem itt eszünk. Hanem a tér másik oldalán.

Fire Food & Drink. Hol máshol? Éppen volt ebéd, merthogy csak pénteken és vasárnap, igaz, akkor az brunch. Még pont sikerült asztalt is kapnunk. Megérte.

A napi ajánlatot válaszottam, mely egy négyzet alakú tányéron jött, kis tálkás adagolásban. Kókusztejes karfiolleves curryvel, sonkás-sajtos szenvics tormaszósszal, mandulás zöldbab (nekem ízetlen, de majd fejlesztgetjük), kis csokis süti, kis tálka málna. Hozzá almás gyömbérsört ittam. Finom volt, nagyon. A kiszolgálás bohókás, a mosdó atom. Ilyet csinálnék, ha lenne éttermem. Mármint mosdót. Ipari környezet, régi rézcsapok fotói, fekete fal, hatalmas egybeöntött kétszemélyes, hófehér mosdótál. Az ajtók rolósak, bent bontott tégla.

A többiek is jókat ettek, még Zsigmond is, nagy szó. Éééés (tudom, és-sel nem kezdünk mondatot): volt eszpresszójuk. Fenomenális.

Csak a chef-fel nem találkoztunk.

Amaryllis, orchidea és dzsungel

2010-01-12T11:34:00.000-08:00

Minap eszembe jutott, hogy ilyenkor szokta szirmait bontani az amaryllisem, amit idén nem ültettem el. Szépen visszahúzódott a gumójába és egész nyáron arra készült, hogy majd ősszel elültessem. Van még egy éve, hogy rákészüljön a jövő évi virágbontásra. Ősszel a clevelandi Botanikus Kertben csodálhattunk szebbnél szebb amarylliseket (van mire gyúrnia a kamrában várakozó gumómnak).

Gasztronómiai érdekesség az említett objektumból: az újonan megrendezésre kerülő "Comfort Cooking Series" program, mely januárban három szerdai estén ad étel bemutatót a nagyközönség számára. A város három mesterszakácsa főz egy-egy alkalommal friss, helyi alapanyagokból házias ételeket. Főzési technikák ellesése, kóstolás, megfelelő borpárosítás és természetesen maga a recept - erre számíthat a résztvevő. Kár, hogy mi most épp csütörtökön érkezünk meg. Azért el tudnék képzeli egy ilyet otthon, mindjuk a Füvészkertben.

Íme néhány kép az őszi látogatásból:

Boeuf bourguignon

2010-01-07T08:48:00.000-08:00

Augusztusban kezdődött. Megérkezésünk hetében feltérképeztük a város összes könyvesboltját. A kb. Auchan méretű Barnes and Nobles-be érve Zsigmond azonnal bevetette magát a gyermekrészlegre. Itt nemcsak profi Thomasos terepasztal van, fűtőházzal, hanem kis színpad is, ahol hetente kétszer meseolvasás folyik gyerekeknek, természetesen snack kíséretében. A végén van kis játszás is (úgymint: színezzük ki Clifford kutya farkincáját és becsukott szemmel próbáluk meg elhelyezni a falra felragasztott farok nélküli kutyus megfelelő helyére.) Szóval miután Zsigmond elmerült a játékba és a főzős könyvek felé vettem az irányt, ahol egyből egy kis asztalkával találtam szemben magam. Rajta Julia Child könyvei és természetesen Julie Powel könyve mindenféle könyvei, egy héttel a róluk szóló film bemutatója után minden erről szólt. Fogalmam sem volt róla, kik ők, Meryl Streep és a hangulatos borító viszont csábított. Sokáig szemeztem a könyvvel, tervezgetve, hogy majd főzök belőle, mígnem egy nap megvettem. Aztán megjelent otthon is a film, sokan írtak is róla pl. itt és itt meg itt.

Nem ragozom tovább, hogy az is megfordult a fejemben, főzök belőle és felteszem a receptet, de elvetettem. Aztán mégsem tudtam megállni és egyre több mindent ki szeretnék belőle próbálni.

Nincs fogadalom, nincs határidő, nincsen semmi kötelezettség. Csak megosztom, ami jól sikerült és esetleg azt is ami rosszul.

Jöjjön elsőként a hagymás, gombás, vörösboros marharagu.

Nem gyorskaja, de megéri a fáradságot. Én egy újévi vendégségre készítettem, előző este, kifejezetten jót tesz neki az állás, és felüdítő érzés a vendégség napján csak avval foglalkozni, hogy időben feltegyük a krumplit hajában főni és díszítsük tejszínhabbal a desszertet (ami szintén elkészíthető előre, recept jön). A legjobb egy nagy tűzálló tálban készíteni az egészet, nekem erre van otthon egy jó kis öntöttvas lábasom, itt ennek hiányában az elősütések serpenyőben, a 4. ponttól pedig magasított, egyszer használatos tepsiben készítettem az ételt.

Hozzávalók (6 személyre):

6 szelet bacon ujjnyi csíkokra vágva

1 evőkanál olivaolaj

1,5 kg sovány marhahús 5 cm-s kockákra vágva

1 répa karikázva

1 hagyma kockázva

1 kiskanál só

1/4 kiskanál bors

2 evőkanál liszt (szerintem ez elhagyható)

8,5 dl vörösbor (ajánlott beaujolais, bordeaux-i, burgundi vagy chianti)

6-8 dl húsalaplé (én házi marhahúsleves használtam)

1 evőkanál paradicsompüré

2 gerezd fokhagyma szétnyomva

1/2 teáskanál kakukkfű

1 babérlevél összetörve

18-24 pici hagyma meghámozva (2,5 cm átmérőjűek, vagy gyöngyhagyma, de abból több)

1,5-1,5 evőkanál vaj és olivaolaj

3 dl húslé vagy vörösbor, esetleg víz

4 szál petrezselyem

fél babérlevél

1/4 teáskanál kakukkfű

1/2 kg gomba negyedelve

2 evőkanál vaj

1 evőkanál olivaolaj

1. A bacon szeleteket 1,5 liter vízben 10 percig főzzük., leszűrjük és megszárítjuk. Eközben előmelegítjük a sütőt 220 fokra. Az olivaolajon halványbarnára sütjük a megszárított bacon szeleteket kb. 2-3 perc alatt, majd szűrőkanállal kivesszük és félretesszük.

2. A visszamaradt zsiradékot hagyjuk kicsit elpárologni, majd rátesszük a papírtörlővel szárazra törölt húst, minden oldalát hirtelen barnára sütjük. A bacon mellé tesszük a kész husikat.

3. Ugyanabban a zsiradékban megpirítjuk kissé a répát és a hagymát.

4. Rátesszük a húst és a bacont, sózzuk, borsozzuk és rászórjuk a lisztet (szerintem enélkül is besűrűsödik a mártás, legfeljebb a végén tovább kell beforralni, az igazi húsalaplé segít ezen a problémán). Fedetlenül betesszük a sütőbe 4 percre, megkeverjük, majd újabb 4 percig sütjük, majd kivesszük az edényt a sütőből és levesszük a hőmársákletet 175 fokra.

5. Öntsük rá a vörösbort és annyi húslevest, amennyi épphogy ellepi. Adjuk hozzá a paradicsompürét, fokhagymát, kakukkfüvet, babérlevelet. Forraljuk fel a tűzhelyen, majd fedjük le és süssük 2,5-3 órán keresztül.

6. Ezalatt 1,5-1,5 evőkanál vajon és olivaolajon 10 percig pároljuk a hagymákat, közben a lábast rázogatjuk, hogy ne sértsük fel a héjukat. Sózzuk, borsozzuk, felöntjük a húslével/vörösborral/vízzel és hozzáadjuk a fűszereket (legjobb gézbe csomagolva vagy teatojásban) és 40-50 percig lefedve, lassú tűzön főzzük vagy amíg megpuhul. Vigyázzunk, gyöngyhagymánál kevesebb idő kell.

7. Felhevítünk 2 evőkanál vajat és 1 evőkanál olivaolajat, majd rátesszük a gombát. Kb. 4-5 perc alatt elpárolog minden leve, ezután még 2-3 perc kell, hogy aranybarna legyen, ekkor le is zárhatjuk.

8. Az megpuhult húst a tál tartalmával együtt leszürjük, gondosan felfogva az összes folyadékot. Elmossuk az edényt és visszatesszük bele a leszürt hús-répa-hagyma-bacont, valamint a külön elkészített hagymár és gombát.

9. Zsírtalanítjuk a szószt, majd beforraljuk. (Eközben én folymatosan lefölöztem a feljövő zsírréteget.) Ha túl híg a szósz, tovább forraljuk, ha túl sűrű lenne, húslével higíthatunk rajta. Kb. 6 dl-nyi szószt kell kapjunk a végére. Öntsük a tálban levőkre.

10. Ha azonnal tálaljuk, akkor 2-3 percig forraljuk össze az egészet. Ha nem, akkor hagyjuk kihűlni, és tálalás előtt forraljuk fel és lassú tűzön főzzük még kb. 10 percig.

Huh, megfőzni rövidebbnek tűnt...

Nagymamám krumplilevese

2010-01-04T19:01:00.000-08:00

Mindenkinek van egy. Mármint krumplileves receptje. Az enyém kedvenc nagymamámhoz kötődik, aki mindig evvel várt, ha meglátogattam Pásztón. Legalábbis legtöbbször. Semmi fakszni, talán a legegyszerűbb leves, mégis mindig azokat a jóleső megérkezéseket juttatja eszembe, amikor már ott voltam. A házban. Amihez oly nagyon kötődtem. Ő már nincs velünk, nélküle a ház sem a régi.

De velem maradt: a receptjeiben, a gesztusaiban, a világra való nyitottságában és hihetetlen modernségében. Ő mutatta meg Párizst és Vele repültem először. Krétára, mert "az a kultúra bölcsője, azt, kislányom, mindenképpen látnod kell". Volt nyár, amikor 180 üveg baracklekvárt tett el, 150 üveg ecetes sárgabarackbefőttet (sült húsok kíváló kísérője), őszibarackbefőttet, hasonló mennyiségű paradicsomivólével, 20-30 üveg ribizlizselével és ami a legkülönlegesebb volt, ribizlilével. Ebből készítette utánozhatatlan ribizliszószát natúr husihoz és igazi, zsírban sült tepsis krumplijához. Mennyei volt. Szeretnék ilyen nagymama lenni.

Hozzávalók (személyenként):

1 nagy szem krumpli kockázva

1/2 fej hagyma

pirospaprika

1/2 pohár tejföl

1 kiskanál liszt

1 kiskanál vaj

só, bors

1. A hagymát a vajon megpároljuk, majd hozzáadjuk a pirospaprikát és rögtön utána a kockázott krumplit.

2. Felöntjük vízzel (ki mennyire hígan szereti), sózzuk és puhára főzzük.

3. Egy kis tálkában elkeverjük a lisztet a tejföllel, rámerünk pár kanál levest, és avval is kikeverjük. Ezt löttyintjük a levesbe, így elkerüljük a csomókat. Egyet forralunk rajta.

4. Borsozzuk.

BUÉK

2010-01-01T10:48:00.000-08:00

A karácsonyi ételdömping után a szilvesztert hideg falatok kellemes elköltésében terveztük. De végül itt is annyi étel kerekedett hirtelen és olyan sokat ettünk, hogy már már 10 óra körül az a veszély fenyegetett, hogy menten elalszunk. Ekkor azonban M., a vengéglátónk, bevezette Bét a wii rejtelmeibe, aki annyira belejött a TV előtti kardozásba, hogy a végén le is izzadt. De mindenesetre feléledt. Jöhet a fogadalom: jövőre mértékletesek leszünk, de minek, úgyis megszegjük (legalábbis, ha kerül jó étel és ital az asztalra).

Olyan falatkákat kreáltam, amit akár előző nap is elkészíthetünk, ilyenkor ne felejtsük el letakarni, nehogy kiszáradjon. Bármilyen vendégség előétele lehet, vagy nem ültetett alkalom esetén a büféasztal egyik fogása.

Otthon éttermekben egyre gyakrabban fellelhető a puliszka, polenta köretként, de talán az otthoni konyhákban még nem annyira elterjedt. (Tisztelet a kivételnek.) Vegyük újra fel a hétköznapi ételeink közé, keressünk erdélyi recepteket könyvben, ismerőstől, rokonoktól. Kukoricagánica, ganca, kukorcamálé és még sorolhatnánk a különböző elnevezéseit. Gluténmentes, ezért liszérzékenyek is fogyaszthatják. A puliszka kalóriaszegény, könnyű és egészséges étel. Nem utolsó sorban pénztárcakímélő. Bővebben itt lehet róla olvasni.

Puliszkavariációk száma végtelen. Most a következők kerekedtek (kihagyva a kedvencet, a pirított hagymásat, mert az elmúlt napokban szinte mindenhez volt valami hagymás, ami nem baj, csak Zsigmond nem annyira kedveli). Az adagot három részre osztottam, egyikbe juhtúrót, másikba reszelt sajtot kevertem, harmadik sima maradt.

Hozzávalók:

kukoricadara

víz

só

bors

vaj

és a belevalók (juhtúró, reszelt sajt, kolbász, újhagyma, kapor, gomba)

1. Sós, lobogó vízbe kevergetve csurgatjuk bele a kukoricadarát, majd sűrű puliszkát főzünk belőle 5-10 perc alatt. Mennyiséget nem mérek sose, sűrűbbre kell főzni, mint a tejbegrízt.

2. Vajazott tepsibe simítjuk és hagyjuk kihűlni. (Kóstolgassuk, tapasztalat szerint több sót igényel, mint gondolnánk.)

3. Pogácsaszaggatóval köröket szúrunk belőle és rátesszük a felétet.

A variációk:

Kapros-juhtúrós

Még a meleg puliszkában elkeverünk juhtúrót és megszórjuk kaporral. Mikor kihűlt, a köröcskékre juhtúrót és kaprot teszünk.

Sajtos-gombás

Bármilyen (akár maradék) reszelt sajt kerül a meleg puliszkába. A gombát vékonyan felszeleteljük és vajon só nélkül megpirítjuk, csak a végén sózzuk, borsozzuk.

Kolbászos-újhagymás

Csak lett a végén benne egy kis hagyma. Csak karikázott kolbász és újhagyma kerül rá. Míg a másik kettő hidegen és melegen is finom, ennél fontos, hogy tálalás előtt picit grillezzük meg sütőben, hogy a kolbász kiadhassa magából az ízeket és felszívja azt a sima puliszka.

Portóis csirkemájkrém-falatok lilahagymalekvárral

2009-12-30T06:22:00.000-08:00

Még tart a karácsonyi varázs és máris jön a szilveszter. Az ünneplés nagyon meghitt volt, nyugodtan, kényelmesen készülődtünk. A menü végül a következő volt:

Libamájpástétom lilahagymalekvárral, gránátalmamagokkal

Édesburgonyás lazac pórékrémmel

Mákos guba

Narancssaláta

Kísérőként desszertbort ittunk a Rosenblum pincészetből, Ripken Ranch, kései szüretelés, mély borostyánszínű, barackos, mézes ízharmóniával, az előételhez és a desszerthez remekül passzolt (én is megkóstolam egy korttyal az ünnepre való tekintettel.)

Eddig minden évben valamelyik nagyszülőnél voltunk Szenteste, másnap a másiknál, így nekem csak az ebédet kellett megfőzni. Mivel nem akartunk sosem traktát, de fontosnak tartottuk, hogy legyen egy kis családi körben elköltött alkalom is, valami különleges fogást szoktunk enni, általában libamájat. Frissen, almával és narancsos tokajis szósszal (receptet majd jövőre felteszem.) Miután azonban az itteni összes lehetőséget felkutattam és csak aranyárban találtam libamájat ($80 kevesebb, mint fél kiló, hirtelen nem is lett olyan drága az otthoni, még a főszezonban sem) , úgy tűnt idén nem ez lesz. Ám egy jóakarónk meglepett minket még az ősszel egy doboz konzerv májjal, melyet a kamra polcán dugdostunk. Nem fogunk máskor konzervől enni, de mégsem szakítottunk az otthoni hagyományokkal és remélem jót tett a nagyon erős vérszegénységemnek. A lilahagyma-lekvárt oda is égettem a nagy skype-olás közben, de még ez sem billentett ki a nagy nyugalomból. Viszont elég édeskés lett, így jött a gránátalma savanykássága kompenzálásként.

A második fogás Dolce Vita egy régebbi receptje, édesburgonyás lazac volt, melyen csak annyit vátoztattam, hogy nem turmixoltam össze a pórét, viszont tejszínesebbre főztem és nyers pórékarikákat is rejtettem a rétegek közé. Nagyon finom, könnyű étel, érdemes kipróbálni.

A desszert nálunk otthon hagyományosan a mákosguba, ennél a pontnál sokszor már szünetet kellett tartani, ám az előzmények most nem voltak annyira megterhelőek. Végül narancs saláta.

Most az előétel egy változatát ajánlom szilveszterre, falatkának. Az alaprecept szintén DV, itt található. Mit csináljak, sokat főzök a receptjeiből, ő a nagy példakép. (Kriszta, kérlek azért nem büntess a libamájkonzervért!) Kicsit változtattam rajta, íme:

Csirke- vagy kacsamájkrém portóival

Hozzávalók:

1/4 kg csirke- vagy kacsamáj

4 szelet bacon

1 kis fej hagyma

1 evőkanál vaj

1/2 dl portói bor

tej vagy tejszín

só, bors

1. A bacont és a hagymát a vajon megpároljuk, majd megsütjük rajta a májat. Miután kivettük a serpenyőbe öntjük a portóit és hagyjuk, hogy az összes pörcöt összeszedje és egy kicsit kipárologja magát.

2. A májas hagymát leturmixoljuk a portóis szósszal és kevéske tejet vagy tejszínt öntünk hozzá.

3. Sózzuk, borsozzuk.

Lilahagymalekvár recept DV-től itt található. Barnacukorral készítettem.

Áldott karácsonyt

2009-12-23T21:40:00.000-08:00

Eljött. Már csak egy kis alvás és ideér. Otthon már hajnalodik, ott már közelebb van a karácsony este.

Mára végre az is kikristályosodott, mi lesz a menü. Sőt, nagyjából minden alkotórész is beszerezve. Jöhet az alkotás és a varázslás. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogyan jöjjön hihetően az angyalka egy olyan lakásba, ahol nem lehet szobát bezárni, hogy szabadon díszíthessen és közben lehessen kukucskálni a kulcslukon át a sötét szobába, hátha elcsípünk egy angyalszárny csapást. Az egyikőnkelmegysétálniaddigamásikmindentelintéz nagyon átlátszó lenne, de már elkészült a forgatókönyv. Jöhet a megvalósítás. Már csak a vacsora helye nem világos teljesen, de hátha beizzítják a sütőt is az angyalok és mire mindhárman hazaérünk (egyszerre), a karácsonyfán kívül az ünnepi vacsora is tálalva lesz.

Az alábbi üdvözletet a minap kaptuk egy nagyon kedves ismerősünktől, ezúton is köszönet érte. Szeretném másokkal is megosztani . (Ez az első nem saját kép a blogon.)

Kívánok mindenkinek csodaváró, gyertyafényes, áldott, szép karácsonyt.

Karácsonyi reggeli

2009-12-21T18:45:00.000-08:00

Még a bostoni út alatt egy könyvesboltban jobbnál jobb szakácskönyveket lapozgatva botlottam bele egy mákos-citromos kenyér receptbe. Egyből arra gondoltam, hogy ezt adventkor elkészítem. Gyorsan le is írtam a hozzávalókat (melyet később nem tudtam elolvasni). Aztán teltek-múltak a napok.

Reménykedtem, idén végre lesz egy nyugis karácsony, amikor nem az utolsó estéket és éjjeleket töltöm saját agyszüleményeim megvalósításával. A képeslapok időben elkészültek ugyan, de feladásuk kicsit eltolódott. Mondjuk azért is, mert a "művészúr" nem volt hajlandó kérésre rajzokat készíteni, úgy kellett kikönyörögni tőle párat. Szívesen kézbesíteném őket, de nincs kétszer 16 órám és repülőjegyem sem, így sajnos csak a két ünnep között érkeznek a címzettekhez.

A legutóbb esett hó sajnos hamar elolvadt. Tegnap esett valami jelképes dolog, az sem maradt meg. Így téli hangulatért az otthoni oldalakat és képeket nézegetem. Viszont a lakásba már visszavonhatatlanul belopódzott az ünnep hangulata. Ilyenkor legjobban a különleges reggeliket szeretem. Együtt kezdeni a reggelt, nem sietve, egy szál gyertya mellett, forró tejeskávét szürcsölgetve... Ezekre a reggelekre ajánlom elsősorban a lenti kenyeret, vagy egy beszélgetős kávé/tea-délután kísérőjeként. Már alig várom, hogy holnap reggel vajjal és lekvárral, vagy nem is, inkább csak vajjal ehessünk belőle.

Azért nem bírtam ki, hogy készítés közben ne kóstoljam meg, kísérletezéskor ez ugye szükségszerű. Annyira finom volt, hogy még Zsigmond is azt mondta: "hagyjál nekem így üresen egy kicsit, jó?", azaz nyersen. Megsütve is finom maradt.

Hozzávalók:

10 dkg vaj

30 dkg cukor

6 tojás

3 citrom reszelt héja

1/2 kávéskanál vanília kivonat (vagy egy fél rúd vanília kikapart magjai)

28 dkg liszt

1,5 teáskanál szódabikarbóna

1/2 kávéskanál só

5 dkg mák (egész szemekben)

2,5 dl tejföl

1. Gépi habverővel kikeverjük a vajat a cukorral, majd egyesével hozzáadjuk a tojásokat. Ízesítjük a reszelt citromhéjjal valamint a vanília kivonattal (magokkal).

2. Egy másik edényben keverjük össze a lisztet a szódabikarbónával és a sóval, majd adjuk a vajas keverékhez.

3. Most adjuk hozzé a mákot és a tejfölt is, majd keverjük jól el, hogy homogén tésztát kapjunk fekete pöttyökkel.

4. Kivajazott őzgerinc vagy kenyérsütő formába öntjük (az enyém egy kb. 22x12,5x5 cm-s formában készült, meg 4 pici külön egy karácsonyfaalakú muffinsütő formában) és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 60 percig sütjük. Mindenképpen nézzük meg 45 perc környékén, szerintem a lapos és hosszű őzgerincnek elég annyi is. A tűpróba mindig segít eldönteni, hogy kész van-e.

Narancsos mascarponekrém ananásszal mézeskalács ágyon

2009-12-18T17:22:00.000-08:00

Nem bírtam ki, kipróbáltam, hogy milyen lehet mascarponéval. A krém feltétlenül felkerült a kedvencek közé, a kombináció pedig kifejezetten karácsonyi.

Legjobb pohárba rétegezni, hogy szépen látszódjanak a különböző színű szintek. Alulra díszítetlen mézeskalács-darabok kerültek.

Hozzávalók:

1 ananász meghámozva és kockákra vágva

1 doboz mascarpone

3 evőkanál méz

1/2 kiskanál őrölt fahéj

pár csepp vanília kivonat

3 evőkanál vaníliás cukor

1 dl tejszín

1 narancs reszelt héja és kifacsart leve

mézeskalács

mandulaforgács

1. A mézet megolvasztjuk serpenyőben és megpároljuk rajta az ananászt. Amikor már puhul és szép színt kapott, fűszerezzük fahéjjal és vanília kivonattal. Egy-két percet még hagyjuk a tűzön, majd hűtsük le.

2. A mascarponét keverjük ki (habverővel a legkönnyebb) a vaníliás cukorral és a tejszínnel, majd belekeverjük a narancs reszelt héját és kifacsart levét is.

3. A poharak aljára mézeskalácsot törünk darabokra, ráhalmozzuk a krémet, majd az ananászt és végük megszórjuk mandulaforgáccsal.

Aranyló ananász kakukkfűvel

2009-12-16T18:37:00.000-08:00

A friss és édes ananásznál talán csak a mangót szeretem jobban. Amióta egy pozsonyi úti zöldséges elárulta a titkot, hogyan lehet biztosan édes ananászt választani, sosem nyúlok mellé. Nem úgy a mangónál, ahol az igazán tökéletes állagú mangó megtalálása nem könnyű, türelmem meg nem mindig van, hogy kivárjam a beérését. (Ha valakinek van tuti tippe, kérem, ne fogja vissza magát megosztani velünk.) A titok a következő: akkor édes az ananász, ha az alján száraz (csésze?)levelek találhatók és a tetején levő zöld kis "pálmafa" közepéről könnyen kihúzható egy levél. Ha nehezen jön ki, még nem elég érett.

Ennél a receptnél a következő hámozási módszert ajánlom: levágjuk a tetejét és az alját, majd hosszában elfelezzük és nagyságtól függően a feleket 3 vagy 4 részbe vágjuk. Ezután a cikkeket héjukkal lefelé vágódeszkára tesszük, mint egy csónakot és éles késsel megfosztjuk a héjuktól. Csak végig kell vágni közvetlenül a héj felett. A közepét pedig egy csíkban levágjuk (én azonnal meg is eszem).

A kakukkfű szerintem jól kiegészíti az ananász és a karamell édességét, akinek bizarr a párosítás, el is hagyhatja. Feltételezem, hogy mascarponéval is finom lehet.

Hozzávalók:

1 ananász hosszában csónak alakban felszeletelve, meghámozva

5 dkg vaj

12 dkg barna cukor

0,5 dl portói

kakukkfű

1. Egy serpenyőben felolvasztjuk a vajat, beletesszük a barna cukrot és az ananász csónakokat és fedő alatt 6-8 percig pároljuk (nem szabad megkeverni közben).

2. Kivesszük az ananászt és magasabbra véve a lángot karamellizáljuk a szószt, majd hozzáadjuk a portóit is. Pár percig rotyotgtatjuk, majd visszatesszük az ananászt és még 5 percig főzzük a szószban, közben locsolgatjuk vele, de nem keverjük.

3. A szeleteket tányérra szedjük és megszórjuk kakukkfűvel.

Sütőtök cappuccino

2009-12-15T15:42:00.000-08:00

Igazi téli ital. Nem csak sütőtök-függőknek. Bátran lehet vele kísérletezni, direkt nem adok meg mennyiségeket. (Egy nagy bögréhez sütőtökből kb. egy maréknyi kell.) Ha szeretjük a sűrű turmixokat a tej helyett tejszínt adjunk hozzá. Általában a fűszereket is variálom. Most fahéj és gyömbér került bele, de jól illik hozzá a szegfűbors és a szerecsendió is. Turmixoljuk jó habosra. A tejszínhab a tetején pont az i-re.

Hozzávalók:

sütőtök hámozva és kockára vágva

cukor

fahéj, gyömbér, szegfűbors, szerecsendió (ízlés szerint)

tej/tejszín

tejszínhab

1. Tegyük fel a sütőtököt főni, kicsit kevesebb vízzel, mint ami ellepi, cukrozzuk, fűszerezzük ízlés szerint, majd rotyogtassuk fedő alatt puhulásig.

2. Turmixoljuk le a tököt és a levet (már amennyi maradt) tejjel, esetleg tejszínnel.

3. Díszítsük tejszínhabbal és szórjuk meg fahéjjal.

Ajándék a konyhából 2.

2009-12-12T11:11:00.000-08:00

Tavaly készítettem először hagymabefőttet. A receptet itt találtam. Hagymalekvárt akartam eltenni, azóta sem mertem kísérletezni vele, a tartósítással voltak gondjaim. Maradt a befőtt, melyben kellőképpen sok cukor és ecet van, így nem kell más tartósítószer hozzá. Remekül passzol sajtokhoz, sültekhez, de egy egyszerű szendvicset is feldob. Egy este alatt kivitelezhető. Másnapra (harmadnapra) kihűlnek a jól körbebugyolált üvegek a dunsztban. Elő az üres (kis) üvegekkel és indulhat az eltevés!

Hozzávalók (1,25 liter lesz belőle):

8 vöröshagyma szeletelve

1 evőkanál köménymag

1 evőkanál koriandermag

750 ml fehérborecet

550 g barna cukor

1. Közepesen erős tűzön felforraljuk a fűszereket az ecettel és a hagymával, majd forrás után 15 percethagyjuk lefedve főni.

2. Ekkor beletesszük a cukrot és fedő nélkül főzzük tovább kb. 1 órán át. Ezalatt besűrűsödik a színe pedig mély aranybarna lesz.

3. Sterilizált befőttesüvegekbe töltjük és száraz gőzben kidunsztoljuk.

Változatok egy témára - bacon és hagyma

2009-12-08T17:43:00.000-08:00

Ismét eljött a "hasznosítsuk a maradékokat" ideje. Volt pár szem főtt krumpli, csirkecomb és leveles tészta a mélyhűtőben, sok bacon és hagyma. Az előételt kedvenc magazinom ihlette. A leveles tésztás lepények nagy kedvenceink közé tartoznak, gyorsan elkészülnek, könnyűek és változatosak. A csirkéhez már több idő kell, de ez is nagyon egyszerű és szabadon variálható.

Krumplis lepény hagymával és baconnel

Hozzávalók:

1 kész (friss vagy mélyhűtött) leveles tészta

2 főtt krumpli

1 fej karikákra vágott vöröshagyma

4-5 szelet bacon csíkozva

4-5 evőkanál tejföl

só, bors

1. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. Eközben sütőpapírra nyújtjuk/hajtjuk a leveles tésztát és megkenjük a tejföllel.

2. Rátesszük a meghámozott, kockázott főtt krumplit, a hagymát, bacont, sózzuk, borsozzuk.

3. Kb. 20 perc alatt készre sütjük. (Mélyhűtött tésztánál kicsit több időre lesz szükségünk.)

Baconbe tekert csirkecomb fehérborosan

Hozzávalók (3 személyre):

6 csirke alsócomb

1 nagy fej vöröshagyma

6 szelet bacon

1 dl fehérbor

diónyi vaj

2 babérlevél

só, bors

1. Kivajazunk egy sütőtálat és előmelegítjük a sütőt 180 fokosra.

2. Sózzuk, borsozzuk a csirkecombokat, majd egyesével betekejük baconbe.

3. A vajazott tál aljára rendezzük a szeletelt vöröshagymát, babérleveleket, majd rátesszük a betekert csirkecombokat. Nyakon öntjük a borral és alufóliával lefedve kb. 40 percet sütjük.

4. Levesszük az alufóliát és tovább sütjük kb. 15 percet.

Ajándék a konyhából 1.

2009-12-08T16:44:00.000-08:00

A megunhatatlan mézes recept. Polcz Alaine szakácskönyvében találtam mézescsók elnevezéssel. Nagyon sokoldalú recept, előre elkészíthető és lefagyasztható (érdemes belőle dupla adagot készíteni). Ha akarom, vastagabbra nyújtva pogácsaszaggatóval puszedli lesz belőle. Ilyenkor fantáziától és az otthoni készletetektől függően kerülhet rá mogyoró, dió, mazsola, stb. Ha akarom, vékonyabbra nyújtom és kis karácsonyi formákat szúrok belőle. Kávé, tea mellé is finom, de feltétlenül ki kell próbálni forralt borhoz is. Fém dobozban sokáig tárolható és pár nap alatt meg is puhul, de ezt nálunk sosem tudja kivárni, másnapra nem marad belőle egy darab sem.

Hozzávalók:

50 dkg finomliszt

15 dkg kristálycukor

1 dl olvasztott méz

15 dkg vaj (vagy margarin)

1 tojás

1 dl tejszín vagy tejföl

1-1 evőkanál szódabikarbóna és őrölt fahéj

1-1 teáskanál őrölt gyömbér és szegfűszeg

1. A vajat és a cukrot habosra keverjük az olvasztott mézzel, majd hozzáadjuk a tejszínt és a tojást.

2. A lisztet először összekeverjük a szódabikarbónával és a fűszerekkel, majd hozzáöntjük a mézes keveréket. Tésztát gyúrunk belőle és folpack fóliába tekerve egy éjszakát a hűtőben pihentetjük.

3. Lisztezett deszkán kinyújtjuk és megfelelő formára szaggatjuk. Előmelegített, 180 fokos sütőbe téve világosbarnára sütjük.

Glazúrozott sárgarépa

2009-12-07T19:58:00.001-08:00

November végén bezárt a szombati Farmer's Market, majd csak áprilisban pakolnak ki újra a termelők. Ha minden igaz, januártól lesz fedett piac, egy közeli iskola tornatermében, de addig is megyek a másik helyre, ha valami különlegesre vágyom. Itt találkoztam a képen látható sárga(?)répa csomóval. Színeinek nem tudtam ellenállni.

Kicsit utánanézve kiderült, hogy a lila héjú fajtát a texasi egyetem Zöldségnemesítő Központjában kísérletezték ki, rákmegelőző hatású és a nagyon magas béta karotin tartalmának köszönheti gesztenyés színét (innen ered másik neve is: marron carrot).

Valószínűleg nyersen mutatna a legjobban, de akkor épp sok nyers répát ettem, így gondoltam karamellizálom kicsit és párolva köret kerekedik belőle. A végeredmény színvilágát tekintve nem annyira különleges (mint a cékla, ez is beszínezte a világosabbakat), de az íze finomra sikerült. Még Bé is elismerően nyilatkozott róla, pedig alapvetően nem szereti a sárgarépát.

Hozzávalók (1-2 személyre):

1 csokor sárgarépa

2 evőkanál vaj

2 evőkanál barna cukor

3 szál kakukkfű

víz

só, bors

1. A répákat megtisztítjukés tetszés szeritni, de azonos méretű darabokra vágjuk.

2. A vajat a cukorral egy lábasban feltesszük főni, rádobjuk rögtön a répát és hozzáadunk 1-2 evőkanál vizet, a kakukkfüvet, majd lefedve főzzük 5-6 percig.

3. Ekkor levesszük a fedőt, megsózzuk, megkeverjük, majd fedő nélkül főzzük még további 6-8 percig nagyobbra véve a lángot. Kevergetjük, hogy mindenütt egyenletesen bevonja a máz. A végén borsozzuk.

Itt a tél

2009-12-07T19:30:00.000-08:00

Ma végérvényesen beköszöntött a tél. Reggelre minden hófehérbe öltözött. Ez a kép fogadott a szobából, azaz Zsigmond szobájából.

Amikor Bé kiment, hogy letakarítsa a havat az autóról, nyitva hagyta az ajtót és beszökött az az igazán tiszta hóillat és hideg, amit havas hegyekben érez az ember és amitől úgy érzi, tisztul a tüdeje. Összekeveredett a benti finom meleg levelgővel és félig kabátban kicsit olyan érzésem volt, mintha épp síeléshez készülődnénk, már indultam volna a bakancsért. Az úton sikerült elkerülnünk egy szokatlanul nagy dugót, amit az iskolabuszoknak nem, így a szokásos iskolakezdéskor még csak az osztály fele csücsült az asztalánál. Jó volt látni visszafelé, mikor szembe jöttek a sárga buszok, hogy nem mi vagyunk az utolsók. Sajnos a fehérség nem tartott nagyon sokáig, de örömmel láttam, hogy kedvenc házam is dekorációt cserélt, eltűntek a nagy naracssárga sütőtökök és alkalomhoz illő díszt kapott az ajtó és Mikulásvirágot a kőcserepek.

Most aztán jöhet a hiánypótlás és végre feltehetem a múlt héten fotózott és főzött dolgokat, amihez eddig egy szombati esemény miatt nem jutottam hozzá. Talán majd erről is teszek fel pár képet.

Narancsos pórés spenótsaláta

2009-11-30T18:45:00.000-08:00

Rámtört a nosztalgia. Gimnazista koromban Á. barátnőmmel "Falazni" jártunk, ha egy kiadós beszélgetésre vágytunk. Kedvenc helyünk a Paulay Ede utcában lévő Falafel volt. Akkor még -a kilencvenes évek közepén járunk- nem volt nagyon sok salátázó hely (jelzem, azóta sem tudok nagyon másról) és teázók sem képviselték magukat ilyen nagy számban a városban. Itt lehetett finom és különleges (filteres) teákat kapni, a nagy turmixválasztékról nem is beszélve. Akkor még nem volt átalakítva és a salátás pult U alakban körülölelte a pénztárat. Itt megkaptuk a tálkát és elindultunk, hogy megpakoljuk jobbnál jobb falatokkal. Mi szertartásosan a bal hátsó sarokban kezdtük a legfinomabb salátával, az legyen a púpos tálka legalján, hogy utoljára maradjon a legfinomabb falat : a spenótos narancsos saláta. Ezt követte a sült répa és/vagy tök, majd szépen haladtunk jobbra, nem hagyva ki többek között a falafelgolyókat, a fetás salátát, a csicseriborsót, céklát, kínai keles kukoricasalátát, paradicsomcikkeket, az önteteket, s végül a pórékarikákat.

Ezt felidézendő készült az alábbi saláta. Szívmelengető volt megenni.

Hozzávalók (személyenként):

1 nagy marék bébispenót

1 narancs filézve

2-3 cm póréhagyma

1 evőkanál szezámmag

2 evőkanál frissen facsart narancslé

3 evőkanál extra szűz olivaolaj

só, bors

1. A spenótot összekeverjü a filézett naranccsal, és a vékony karikákra vágott póréhagymával.

2. Száraz serpenyőben megpirítjuk a szezámmagot.

3. Összekeverjük a narancslét az olivaolajjal, sóval, borssal és ráöntjük a salátára, végül megszórjuk a pirított szezámmaggal.

Karácsonyi üdvözlőlapok

2009-11-30T07:40:00.000-08:00

Még múlt héten készítettünk Zsigmonddal karácsonyi üdvözlőlapot. Az őszi sétáink rendszeres momentuma volt, hogy amíg kisfiam szaladgált én folyamatosan hajlongtam és kémleltem, felszedtem és préseltem. Levelek, termések, tobozok gyűltek egyre nagyobb mennyiségben. Elsőként ezek készültek belőlük. Receptje nincs, kétoldalú ragasztóra applikáltunk falevelekből kivágott vagy nyomóval kiszúrt formákat, a felesleges helyet pedig sóval vagy mákkal szórtuk be, hogy ne ragadjon. Lehet bátran próbálkozni a fiam által "fényképnek" nevezett alkotással.

Sült batáta krémleves kolbásszal

2009-11-23T18:19:00.000-08:00

Azzal a feltett szándékkal indultam el tegnap a boltba vásárolni, hogy elkészítem Dolce vita sütőtökös csirkéjét. Egy aprócska dolog megakadályozott ebben, nevezetesen, hogy a hatalmas választékú zöldség-gyümölcs osztályon nem volt sütőtök. Volt persze eper, spárga (zöld is, fehér is), sárga és lila karfiol, de történetesen sütőtök nem. Semmilyen formában. Elfogyott mind Halloweenkor:-). Azért reménykedem, hogy hamarosan még lesz, mert még okvetlenül ki kell próbálnom a zöld héjú, mogyoró formájú acron sqash-t.

Sürgősen ki kellett találni valamit, erősen ebéd felé járt már az idő. Eszembe jutott, hogy még kiérkezésünkkor, augusztusban, az egyik könyváruház magazinos polcán kezembe került a Good Food talán júliusi száma, benne egy édesburgonyás recepttel. Gondoltam, majd ősszel kipróbálom, akkor nyers salátákra vágytam. Szerencsére közeleg a Hálaadás, így édesburgonya volt dögivel, sőt felháborítóan olcsón. Vettem két hatalmas darabot és egy lilahagymával meg némi olasz kolbásszal meglocsolva kevés olivaolajjal megsütöttem 30 perc alatt. Nagyon finom lett. (Érdekesség, hogy azt a számot még október végén is láttam ugyanott, már sorakoztak mellette a karácsonyi süteményes kiadványok.)

Nem vagyok híve az étel kidobásának, de ugyanazt sem szeretem enni másnap. Ezért nagyon szeretek felfedezni ételeket más formában. A maradék felhasználásánál szárnyalhat a fantázia. Itt volt tehát a kész alapanyag mára, egy mindössze 15 perc alatt elkészíthető krémleveshez. Különös zamatát a beleturmixolt sült lilahagyma és a finom keleties fűszerek adták.

Hozzávalók (2-3 személyre):

1 maradék sült édesburgonya

1 maradék sült lilahagyma

2,5 dl víz

1 dl tej

1 dl tejszín

jó késhegynyi őrölt római kömény

jó késhegynyi őrölt gyömbér

só, bors

sült (olasz) kolbász

1. A sült édesburgonyát és lilahagymát összeturmixolom a vízzel és tejjel.

2. Kis lábasba teszem és összeforralom a fűszerekkel, majd hozzáadom a tejszínt. Ekkor már nem szabad forralni.

3. Levesbetétje a sült kolbász.

Kókuszcsók

2009-11-22T20:36:00.000-08:00

Gyermekkoromban a péknél lehetett kapni kimérve kókuszcsókot. Hófehér volt, roppanós, és nagyon szerettem. Igazi ünnepnap volt, amikor anyukám egy sietős reggelen nem csomagolt szendvicset, hanem megálltunk a pékségnél és vett nekem óriáskiflit, vagy sóskiflit (lehet még valahol ilyet kapni egyáltalán?) és nagy ritkán kókuszcsókot. Azt persze nem mondtam eddig, hogy üreges volt a belseje és kókuszdarabkák sem voltak fellehetők benne. Hogy miből készült, nem tudom, akkoriban joghurtból is csak egyféle kiszerelés volt, kétdecis különféle ízesítéssel és a nagy kedvenc a joghurthab.

Most egy garantáltan adalékmentes verzió következik, ideális felhasználása az adventi készülődésben óhatatlanul is felhalmozódó tojásfehérjéknek. A megadott mennyiséggel lehet bátran kísérletezni, a sütési idő nagyban függ a fehérjék méretétől és attól, mennyire szárazan kedveljük a süteményt. Ha lehetséges, használjunk saját készítésű vaníliás cukrot. Amióta Jamie Oliver nyomtatott formában is megjelent otthoni konyhámban, azóta nemcsak a vanília rudat pihentetem a cukros dobozban, hanem bizony robotgéppel bele is dolgozom héjastól mindenestől. Ettől lesznek azok a pici barna pöttyök benne, ettől lesz egy kicsit rusztikus.

Abba nem mennék bele, hogy itt Amerikában milyen nehéz volt NEM édesített kókuszreszeléket találni és olyat, ami nem a "nagylukú sajtreszelőn" lett lereszelve. Végül sikerült, mennyisége 0,68 font, lehet átszámolni, nekem a mértékegységátváltó sem vitte már... Ráadásul az itteni sütővel is kísérletezni kell, de az eredmény nagyon finom lett.

Hozzávalók:

5 tojásfehérje

20 dkg cukor

25 dkg kókuszreszelék

2 ek vaníliás cukor (házi, ha lehetséges)

1. A tojásfehérjéket összekeverjük a cukorral (nem kell felverni, én lazán átkeverem habverővel párszor), majd megmelegítjük. Erre a legalkalmasabb a mikro sütő, kb. 2-3 perc alatt átmelegszik.

2. Hozzáadjuk a kókuszreszeléket és a vaníliás cukrot. Sütőpapírral bélelt tepsire kiskanállal halmokat formázunk belőle.

3. 125 fokos, előmelegytett sütőben kb. 20-30 percig szárítjuk.

Gyömbérsör

2009-11-18T13:55:00.001-08:00

Továbbra is tombol a náthám, erős köhögéssel fűszerezve. Továbbra is maradnék a természetes gyógymódok mellett. Lassan kifogy a hagymakészletem, így rávetettem magam a maradék gyömbérre és citromra (a kamillateát már szigorúan cukorral isszuk, hogy kitartson a méz a holnapi reggeliig:-). Remek üdítő és gyógyító italt lett belőle.

Hozzávalók (kb. 8 dl lesz belőle):

10 dkg gyömbér

8 dkg barna cukor

1 citrom

1 narancs

8 dl szénsavas ásványvíz

1. A gyömbért hámozás nélkül lereszeljük, hozzáadjuk a cukrot, majd a citrom és a narancs krumplihámozóval levágott héját és kifacsart levét.

2. Hagyjuk állni 1 órát.

3. Öntsük fel az ásványvízzel és szűrjük le.

Hagymaleves gratinírozva

2009-11-17T11:55:00.000-08:00

Hazajöttünk, én a nagy elhatározással, hogy azonnal bevetem magam a konyhában, de másnapra ledöntött az influenza. Kisfiamat is, így ketten szenvedtünk itthon. Már jobb a helyzet. A hagyma és kamillateák főzésén kívül ma már másra is futotta az egyre jobban visszatérő erőmből. Forró hagymalevesre vágytam, minden fakszni nélküli elkészítéssel. A következő kerekedett belőle.

Hozzávalók (2-3 személyre):

2 evőkanál vaj

3-4 nagy fej hagyma

1 gerezd fokhagyma

1/2 evőkanál cukor

1 csipet kakukkfű

1 babérlevél

só, bors

kenyérszeletek

reszelt (füstölt) sajt

1. A felolvasztott vajra rátesszük a félbevágott, majd felkarikázott hagymákat. Mikor kissé sárgulni kezd, hozzáadjuk a cukrot. Minél lassabban főzzük, annál finomabb ízt érhetünk el. Végül hozzáadjuk a fokhagymát is. Kb. 25 perc alatt karamellizálódik.

2. Felöntjük 1-1,5 liter vízzel (húslevessel még finomabb, de most nem volt), ízesítjük kakukkfűvel, babérlevéllel, sóval, borssal és legalább 40-50 percet hagyjuk főni.

3. Ha szükséges kiigazítjuk az ízeket, majd tűzálló tálba tesszük, pirított kenyérszeleteket teszünk rá és megszórjuk reszelt sajttal (én most füstöltre vágytam).

4. 200 fokos, előmelegített sütőben a sajt ráolvadásáig sütjük.

A kezdet

2009-11-14T10:58:00.000-08:00

Boston, november 14. hajnali 4:24, Marriott szálló legfelső, 38. emelete. Forgolódom, ez gyakran megesik velem, így az ötödik hónap közepe felé, most egyre csak az foglalkoztat, ideje elkezdeni egy oldalt, amire régóta nem sikerült rávennem magam. Alattam az alvó város. Még éjszakai fények köszönnek vissza az utcáról, otthonokból, de a mellettünk lévő tornyokból is.

Lám ilyen hozadéka is van a tudományos életnek. Az ember lánya elkíséri férjurát egy konferenciára. Világot lát, felfedezi a várost, olyan utakon, ahogy nagyrész ő szeretné. Nagyrészt, ugyanis 6 éves, matrózsapkás, sárga vitorlás esőkabátos kísérője elég öntudatos már ahhoz, hogy néha átvegye az irányítást. Kiveszi a térképet a kezemből és megmondja merre menjünk. Egyébkén hősiesen tűri a gyaloglást, a történeteket a bostoni teadélutánról, a Szabadság ösvényéről, nevezetességekről, élvezetesen fogyasztja a megfázástól megmentő forró csokoládét egy általa választott, brutálisan tömény, de annál finomabb csokoládé mousse kíséretében és erőt gyűjt a továbbmenetelhez.

Miért is vettem rá magam, hogy népesítem a gasztroblogok és bloggerek amúgy is népes táborát?

Azért hogy/mert:

-kedvenc szakácskönyveim több ezer kilométerre vannak tőlem, így tulajdonképpen rá is kényszerülök újak beszerzésére (legalábbis jó indok van rá) és egyébként is mindig mindenhol recepteket gyűjtök

-szeretek vendégeket hívni és vendégekre főzni, de az évek során egyre nehezebb emlékeznem, kinek mit főztem

-megoszthassam legújabb szerzeményeimet

-egyszerű válasz anyukám kérdésére, aki, bármilyen útról jövünk is haza, mindig megkérdezi: „és a kaját hogy oldottátok meg?”, hiába, otthon mindig központi kérdés volt az evés